Az emberek a legintelligensebb lények a Földön, de néhány állatfaj is figyelmet érdemel ezügyben. Mivel sok összetevője van egy ilyen vizsgálatnak, úgymint az új dolgok megtanulásának képessége, az eszközök használata és az önismeret, az állatok intelligenciájának meghatározása kihívást jelenthet. Ma már vannak ezzel kapcsolatos mérőszámok – erről ír a trehugger.
Az EQ – az encephalizációs hányados – az a mérőszám, amellyel egy állat intelligenciáját írják le, ha összehasonlítják az agyát egy ugyanolyan méretű lény agyával.
Az emberek EQ-ja körülbelül 7,5, az emlősök átlagos EQ értéke 1. 1.
Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az intelligens állatok?
Egy állat sokféleképpen lehet “okos”. Vannak, akik jók a beszédértésben, de gyengék a matematikai készségeik, és fordítva. Íme néhány mód, ami alapján tesztelik az állatok intelligenciáját.
Önismeret: A “tükörtesztet” régóta használják az állatok intelligenciájának mérésére. Ha egy állat felismeri magát a tükörben – ahogyan azt tudjuk, hogy a majmok, elefántok, delfinek, szarkák és más fajok is teszik –, az öntudatosságra utal.
Problémamegoldás: Az eszközhasználat lenyűgöző bizonyítéka az állatok problémamegoldó képességeinek. Az elefántok mellett a delfinek is használnak eszközöket, amikor tengeri szivacsot hordanak magukkal, hogy felkavarják a homokot és feltárják a zsákmányt.
Nyelvértés: Az állatok nem ugyanazt a nyelvet használják, mint az emberek, hangok és jelbeszéd útján kommunikálnak egymással. Egyes egyedek képesek az emberi kommunikációt is értelmezni.
Altruizmus: Az altruizmus összetett társadalmi szerkezetű fajoknál, mint például a mézelő méheknél nyilvánul meg. A munkásméhek például lemondanak saját szaporodásukról, hogy segítsenek felnevelni testvéreiket.
Íme a világ 10 legokosabb állata
A hollók rendkívül intelligens madarak, amelyekről ismert, hogy több feladatot is végeznek. Kanadai és skóciai kutatók felismerték, hogy a hollók logikus gondolkodással képesek felismerni a környezetüket , olykor akár a majmok képességeit is felülmúlják. Amikor olyan táplálékot kaptak, amelyet csak bonyolult feladatsorok elvégzésével lehetett elérni, a hollók rájöttek, hogyan juthatnak el a csemegékhez segítség nélkül.
A holló EQ-ját 2,49-re becsülték.
A delfinekről már rég megállapították, hogy igen magas EQ-val rendelkeznek. Felismerik magukat a tükörben, és kommunikálnak egymással. Nagy agyuk tudatosságra és érzelmekre épül, és szerkezetileg még összetettebb, mint az embereké. A kutatók szerint a delfinek a testük méretéhez képest nagyobb aggyal rendelkeznek, mint bármely más állat.
Az EQ-ja is a legmagasabb, 5,3
A patkányok kártevőként való rossz hírük ellenére rendkívül intelligensek. A kedvtelésből tartott patkányokat ugyanúgy lehet képezni, mint a kutyákat. Problémamegoldó képességüket számos tudományos tanulmány is dokumentálta.
A sertés lehet a világ legokosabb háziállata, még sok kutyafajtánál is okosabb. Gyorsan tanulnak és a karikán való ugrálástól a joystickkal való videojátékokig számos trükköt megjegyeznek.
Képesek például párban együttműködve addig ügyeskedni óljuk vagy kifutójuk ajtajának kallantyújával, amíg ki nem nyitják. Ha ez sikerül, akkor a mutatványt már bármikor képesek megismételni. A legokosabb disznó még a többiek ólajtaját is kinyithatja, és kiengedheti a társait. Rendkívül tanulékonyak, számtalan dologra beidomíthatók.
A felnőttek EQ-ja 0,38.
A bonobo közeli rokona a közönséges csimpánznak. Más emberszabású majmokhoz hasonlóan ezek a főemlősök is megtanulhatják a jelnyelv és a szimbólumok használatát. Miután a kutatók megtanították egy Kanzi nevű bonobót, hogyan kommunikáljon billentyűzet segítségével, megtanult néhány alapvető jelnyelvet és meg tudta főzni saját ételeit is.
Különböző tanulmányok EQ értéküket 1,80-2,36-ra becsülik.
Megfigyelték, hogy az elefántok gallyakat használnak a kullancsok felszedésére, pálmaleveleket pedig a legyek lecsapására. Emellett kiváló a memóriájuk, innen ered a mondás: “az elefántok soha nem felejtenek.” Felismerik falkájuk tagjait több évnyi elszakadás után, és emlékeznek a régi vízforrások helyére, ha jelenlegi tartózkodási helyükön szárazság van.
A tehenek nyugodt állatok, gazdag és összetett érzelmi életük és kiváló memóriájuk van. Saját társasági köreiket is kialakítják, barátságba kerülnek azokkal a tehenekkel, amelyek jól bánnak velük, és elkerülik azokat, akik nem.
Egy tudományos tanulmány azt is feltárta, hogy amikor a tehenek jutalmat kaptak egy feladat elvégzéséért végzett fejlesztésekért, izgatottabbak voltak, mint amikor ettől függetlenül kaptak csemegét, ami azt jelzi, hogy a tehenek tudatában vannak saját tanulási fejlődésüknek.
A méhek a szakértők szerint klasszikus rajintelligenciát mutatnak. Lehet, hogy egyetlen méh a klasszikus értelemben nem okos, de egy méhkaptár igen. Ha egy rajnak új fészket kell találnia, együtt információkat gyűjtenek és megosztják egymással, végül megszavazzák, melyik hely lenne a legmegfelelőbb új otthonukként. És mi történik, ha a méhek nem értenek egyet? Kiderült, hogy „táncot” járnak, hogy döntést hozzanak.
Az Exeteri Egyetem tanulmánya szerint a mókusok gyorsan tanulnak, különösen akkor, ha étellopásról van szó. Köztudott róluk, hogy télre készülve ősszel elássák az élelmet, néha csak úgy tesznek, mintha eltemették volna, hogy becsapják a szemlélődő állatokat és megóvják táplálékkészletüket. Tanulmányok szerint a mókusok EQ-ja magasabb, mint az ürgéé, és a szürke mókusok okosabbak, mint a vörös mókusok.
