Kertünk-Portánk

7 meglepő tény, amit sokan nem tudnak a disznókról

A "disznó évének" tiszteletére, itt az ideje, hogy többet megtudjunk róluk.
Korábban a témában:

A sertést az idők folyamán háziasította az ember. Tenyészállatként tartjuk őket, felhasználjuk a húsát, hasznosítjuk a bőrét. Előítéleteink szerint a sertés tisztátalan, piszkos és buta jószág. Bár valószínűleg az ember mindig is fog disznóhúst fogyasztani, de azért nem árt tisztázni néhány félreértést ezekkel az állatokkal kapcsolatban – írja a Mother Nature Network.

Álljon itt hét meglepő tény a házisertésről:

1. A föld két különböző helyén háziasították csaknem egy időben a vaddisznókat

A föld két egymástól távoli szegletében csaknem egyszerre háziasították az emberek a vaddisznókat. A mai Törökország közelében közel 10000 éve kezdtek disznót tartani. További érdekesség, hogy a disznó szavunk is török jövevényszó.

A kutatások szerint a másik hely a kínai Mekong-völgyében található, ahol először kezdtek el vaddisznót tartani a háznál.

2. Piszkos, tisztátalan jószágnak tartják

A disznó háziasítása és hasznosságának felismerése ellenére is tiltólistára került, elsőként az Ószövetségben említik tisztátalan állatként, és tiltják meg a fogyasztását. A 7. században pedig a Korán is tiltólistára teszi.

3. A disznó az egyik állatövi jegy a kínai horoszkópban és 2019 épp a disznó éve!

Méghozzá a 12. szimbólum a kínai állatöv 12 éves ciklusában.

Tuntou, 2019. január 22.
A 2019. január 18-i képen hagyományos lampionokat díszítenek a közelgõ kínai holdújévre egy magánkézben levõ üzemben, az észak-kínai Hopej tartománybeli Tuntou faluban. Tuntou Kína egyik leghíresebb lampionkészítõ települése, ahol nagy mennyiségben készítik a bõséget és szerencsét jelképezõ dekorációt. Az ország nemzeti színeiben készülõ piros és aranyszín díszeket az otthonokban, a közintézményekben és az utcán egyaránt használják az ünnepi hangulat megteremtésére. A kínai holdnaptár szerint idén február 5-én köszönt be az új év, amely az állatövek szerint jelölt tizenkét esztendõ közül a disznó éve lesz. A kínai újévet, más néven tavaszünnepet nem csupán Kínában, de több kelet-ázsiai országban is megtartják.
MTI/EPA/Roman Pilipej
Közeleg a disznó éve, nagy a készülődés a holdújév köszöntésére
Kínában nagy mennyiségben készül a bőséget és szerencsét jelképező dekoráció.

A mitológiai versenyen utolsó helyet ért el a disznó, hogy meghatározza a helyét az állatövben. A disznó, aki éhes, majd álmos volt a verseny alatt, utolsóként érkezett a Jade császár palotájába összehívott találkozóra. A “későn érkező” hírneve ellenére a disznó évében született embereket jó tervezőknek tartják, akik keményen dolgoznak céljaik eléréséért.

4.  Emberi életet menthetnek
Ha valaha szüksége lesz egy új szívbillentyűre, a sertés megmentheti az életét. A sertés szívbillentyűit ugyanis használják emberi billentyűk pótlására. A Harvard Health Publishing szerint ezek a billentyűk körülbelül 15 évig tartanak, és általában nem igénylik a véralvadásgátló szerek használatát, mint a mechanikusak.

A sertés szerveit is jól lehet hasznosítani emberi transzplantációhoz. Annyira hasonlítanak hozzánk, hogy szerveik jól működhetnek az emberi testben, viszont különböznek is annyira, hogy kisebb legyen a fertőzés veszélye, mintha más főemlős szerveit használnák fel.

5. Nem izzadnak
Izzad, mint a disznó, szoktuk mondani. Pedig a disznók nem igazán izzadnak. Vannak izzadságmirigyeik, de nem működnek jól. Ez a legfőbb oka annak is, hogy szeretnek a sárban hempergőzni, vagy akár a saját vizeletükben is, csak, hogy hűtsék magukat.

Fotó: Pixabay

6. Rossz a látásuk, viszont nagyon jó a szaglásuk

A sertések oldalirányba látnak, ami hasznos az élelmiszer megszerzésekor, más sertések és a potenciális ragadozók észlelésére, viszont nem látják, ami közvetlenül előttük van. Kiváló szaglásukkal pótolják ezt a hiányosságukat. Kissé ormányszerű orrukkal, amelyet néhány extra izom különösen rugalmassá és mozgékonnyá tesz, a földből is ki tudják túrni a kiszagolt táplálékot.

7. A disznó intelligens, érzékeny állat

Egy nemzetközi, összehasonlító pszichológiai folyóiratban (The International Journal of Comparative Psychology) közzétett 2015-ös cikk azt sugallja, hogy a sertéseknek összetett lelkiviláguk van, amit csak most kezdünk megérteni. A sertések következetes viselkedési és érzelmi jellemzőkkel bírnak, amit összefoglalóan akár személyiségként is értelmezhetünk.

A kutatás során azt is megállapították, hogy a sertések válaszolnak egymás érzelmeire. Hat rájuk a többi sertés viselkedése, az eseményekre vagy a változásokra adott pozitív vagy negatív érzelmi reakciók. Ez is csak azt támasztja alá, mennyire fontosak a  társas tényezők a sertéseknél is, és mennyire hasonlítanak ránk, emberekre, akár az érzelmeik megélésében is.

Fotó: Pixabay

Kiemelt kép: Pixabay

9 tény, ami megváltoztatja a szamárról alkotott véleményed
Ne beszéljünk szamárságot a szamarakról. Ismerjük meg őket.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.