32. alkalommal rendezték meg a svájci Wallis kanton kisvárosában, Visp-ben, az ezen a tájon már több mint 600 éve tenyésztett és a világ legszebb juhfajtájaként megismert wallisi feketeorrú juhok éves kiállítását.
A fajta legszebbjeit két külön időpontban, mindig a tél végi legszebb gyapjúköntösben tündöklők közül választják, februárban a nőivarúak, márciusban a kosok közül.
Idén a február 18-19-én megrendezett kiállításra több mint 200 juhot neveztek. Az állatokat korosztályonként a fajtaklub szigorú és alapos bírói bizottsága minősítette, majd a győztesek közül kiválasztotta a legszebb fiatalt és a kiállítás felnőtt győztesét, utóbbi a hagyománynak megfelelően a Miss Visp címet viselheti egy esztendőn keresztül.
A szigorú uniós állatszállítási szabályok nem teszik lehetővé, hogy a kiállításon külföldi egyedeket is bemutassanak. A nagyobb állatlétszámú országok fajtaklubjai szintén rendeznek kiállításokat, hiszen a tenyészállomány minőségét, fejlesztését csak a kiváló genetikai háttérrel rendelkező egyedek kiválasztásával lehet elérni, ennek érdekében a svájci klub bíróit hívják meg az adott ország kiállításaira, azaz nem az állatokat utaztatják, hanem a bírókat.
Az elmúlt 6-8 évben, mióta a fajta elindult világhódító útjára, ez az alkalom hozza össze a wallisi juh tenyésztőit. Idén is a világ szinte minden szegletéből érkeztek érdeklődők. Új-Zélandról, Amerikából, Kanadából, Írországból, Angliából, Svédországból, Franciaországból, Olaszországból is eljöttek a fajta szerelmesei. Magyarországot Rábai Hedvig, az ipolydamásdi Wallisi feketeorrú juh – fajtahonosító törzstenyészet tulajdonosa és egy tenyésztőtársa, Erdei-Kiss Amalia képviselte.
A tenyésztők a kiállítást megelőző hetekben már elkezdték a bemutatni kívánt egyedek felkészítését. Megtisztították a gyapjút az esetleges növényi részektől, megnyírják a körmöket és kifényesítették a szarvakat. Legvégül a nem kis fizikai munkával járó fürdetést az akár 2 napig is eltartó szárítás követte. Ennek a komoly felkészítő munkának köszönhetően a kiállítási csarnokban minden állatt hófehér, habos felhőre emlékeztetett
– mondta érdeklődésünkre Rábai Hedvig.
A február 18-i minősítést és zsűrizést követően a közönség is a ringek mellé állhatott, ahol a tenyésztők közvetlenül is megismerkedhettek egymás állataival és egymással. A közösségi oldalakon már hosszú évek óta kapcsolatot ápolnak a tenyésztők, de a személyes találkozóra többnyire csak itt kerül sor.
Ellátogattunk a közeli hegyi faluba, ahol sok százéves rönfákból épített és terméskő pala borítású házakat csodálhattunk meg. Szerencsére épp a kiállítással egy időben rendezték a karnevált, ami ki tudja milyen okból, de nagyon hasonlít a mi busójárásunkhoz. Ördögi maszkokat viselő báránybundás farsangozók riogatták a nézőket és közben a telet is. Azt a telet, ami sajnos a klímaváltozásnak köszönhetően itt is alig volt érezhető. A városban ragyogó napsütés és 16 fok volt. Hóval csak a környező hegyek és a közeli Mattenhorn 4478 méter magas északi szurdokaiban találkozhattunk. A sípályák azért üzemeltek, de mindenhol hóágyúztak
– mesélte az ipolydamásdi tenyésztő.
A kiállítás zárónapi miséjén a pap megáldotta a tenyésztőket és az állatokat, majd a közös ima után a bírói testület újra a színpadra szólította a szombaton rangsorolt állatokat. Méltatták azok küllemét, majd a fiatal osztály győztesének és a felnőtt korosztály győztesének összevetésével, a kiállítás abszolút győztesének kiválasztása következett.
Ez az esemény már nem tartogatott akkora meglepetést, hiszen általában a fiatal osztály győztese még fejlődésben lévő, „félkész” egyed, így a már érett, csontozatában, izomzatában és gyapjúminőségében teljesen kifejlett, idősebb juh nyerte a Miss Visp címet.
A fajta szerelmeseinek felejthetetlen élmény volt a kiállítás és Svájc legnagyobb hegyei közt megbúvó apró falucska adta élmény
– zárta beszámolóját Rábai Hedvig.
