Március elején felbukkantak a vonuló nagy godák első hírnökei a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. A hat példányból álló csapat a tavon éjszakázott, majd továbbindult az északi tájak felé – írta meg a nemzeti park.
A nagy godák középtávú vonulók. A hazánkban költő példányok a telet Afrikában töltik, de egy részük csak a Földközi-tenger partvidékéig megy el. Tavaszi vonulásuk általában hosszabban elhúzódik, az első példányok már február végén megjelennek, zömük azonban csak áprilisban érkezik.
A költést május közepén kezdik meg. Mocsárréteken, zsombékos gyepeken fészkelnek. Mivel viszonylag magas (kb. 40 cm-es) madarak, ezért a magasfüvű területeket kedvelik, ahol nyakukat kinyújtva szemmel tudják tartani a terepet, ugyanakkor jól el is tudnak rejtőzni. Fiókáik fészekhagyók, s négyhetes korukban válnak röpképesekké. Földön fészkelő fajról lévén szó, a tojások és a fiókák is sokszor válnak a dolmányos varjak, rókák, borzok, vaddisznók zsákmányává.
A nagy goda fokozottan védett madárfaj. Hazai költőállománya az 1980-as években még elérte az 1000 párat, napjainkban azonban már csupán 80-300 párra becsülik. Európai állománya szintén jelentős csökkenést mutat. Ennek oka a mocsaras, zsombékos élőhelyek csökkenése.
A kardoskúti Fehér-tó környékén az utóbbi években – elsősorban az aszály miatt -, nem volt sikeres költés. Bízunk benne, hogy az utóbbi időben tapasztalt esőzések továbbra is folytatódnak, s így idén a nagy godák is sikeresen költenek majd a térségben.
