A sokszínű kultúránk részét képezik, gazdagítják a történelem során betelepült népcsoportok szokásai, hagyományai is, így a sváboké is. A svábok jelentős számban telepedtek le Magyarországon a 18. és 19. században, és az ország gazdasági és kulturális életére is nagy hatással voltak.
Az első svábok az Alföldön és a Dunántúlon telepedtek le, és az ország gazdaságának fejlődéséhez nagyban hozzájárultak. A svábok általában mezőgazdasági tevékenységet folytattak, de sokan közülük iparosok, kereskedők és kézművesek voltak is. A svábok településeinek száma folyamatosan növekedett a 19. század közepéig, amikor az ország gazdasági helyzete romlani kezdett. A svábok azonban továbbra is fontos szerepet játszottak az ország gazdaságában, és a kultúrában is jelentős volt az ő hatásuk. A 20. század elején a világháborúk, a gazdasági válság és a politikai változások miatt sok sváb család emigrált Magyarországról. Azonban a sváb diaszpóra jelentős része ma is Magyarországon él, és megőrizte az őseik által ápolt hagyományokat, kultúrát és nyelvjárást.
A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége. A statisztikai összesítések és becslések alapján számuk mintegy 200 000–220 000 főre tehető, ami az ország összlakosságának 2,5%-a. Az egész Kárpát-medencében elterjedt a „sváb” általánosító megnevezésük, noha nem valamennyiük tartozik a dunai svábok közé.
A magyarországi németek nagy része közép- és délnémet területről került hazánkba. Nyelvjárásaik ún. keverék nyelvjárások, mostani formájukat már hazánkban nyerték el. Gyakran használnak olyan kifejezéseket is, amelyek a standard német nyelvben nem szokványosak.
Most mindenki megtudhatja, hogy mennyire értené meg a svábok beszédét, ha kitölti az alábbi kvízt.
Indulhat a kvíz?
A válaszok bejelölése után kattints a KÜLDÉS gombra, majd a PONTSZÁM MEGTEKINTÉSE gombra!
