A vár, ahol Szilágyi Erzsébet megírta híres levelét

Mikszáth Kálmán nem tévedett, mikor a várak királyának nevezte az Erdélyben található Vajdahunyadi várat. Az impozáns középkori kastély méltán tart igényt a címre.

A tatárjárás után épült várat, mely ma is teljes épségében tündököl, 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Hunyadi János apjának, Vajknak adományozta. Az apjától örökölt kicsiny erődséget Hunyadi János később rangjához méltó lovagvárrá építtette át.

Az évek során még többször alakítottak rajta. Szilágyi Erzsébet férje halála után reneszánsz ízlés szerint bővítette, 1618-ban, mikor az iktári Bethlen család tulajdonába került a kastély, Bethlen Gábor is alakíttatott rajta, és külső védművekkel erősíttette meg.

Falait a következő évszázadokban több tűzvész is pusztította, végül 1868-ban  közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást, melyet előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányított. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat, mely ma régiója leglátványosabb turisztikai vonzereje, ami teljes pompájában várja a látogatókat.

A kastély:

Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon a várba. A Kaputorony az 1440-es években épült, innen nyílik a lejárás a kazamatákba. A vár nyugati oldalán húzódik a palotaszárny, ennek alsó szintjét a lovagterem foglalja el, melyben régen hatalmas lakomákat tartottak. A felső szinten található az úgynevezett Országház, ahol Hunyadi kormányzósága idején a fontosabb tárgyalások zajlottak.

A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az úgynevezett Aranyházat, amelynek belső falához 1458 után Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás-loggiát, ami az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben. Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna, és a várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár 30 méter mély kútja, melyet a legenda szerint három török ​​fogoly ásott ki szabadságáért cserébe.

A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. A délnyugati rész az a Királyház, belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronnyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronnyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz.

Itt, a Kapisztrán-toronyban található az egyetlen kandalló, amely a középkori Magyar Királyság idejéből fennmaradt.

A holló legendája

Lenyűgöző legendák fűződnek a várhoz, az egyik a hollóhoz köthető, ami csőrében aranygyűrűt tart. Állítólag Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond magyar királynak és Erzsébetnek, a hátszegvidéki szépasszonynak törvénytelen fia volt.

Hogy megvédje a becstelenségtől, a király feleségül adta egyik bátor lovagjához, s születendő gyermekének gyűrűt adott, hogy felismerje, amikor felnő és a királyi udvarba érkezik. A család a gyűrűt egy pihenő alkalmával arra a kendőre tette, ahol az ételt is tartották.

Egy holló, akit vonzott a tárgy ragyogása, ellopta a gyűrűt, de a gyermek Hunyad János fogott egy íjat és egy nyilat, elkapta a hollót, és visszaszerezte a gyűrűt. Később, amikor felnőtt és a királyi udvarba ment, elmesélte a történetet, és a király lenyűgözve úgy döntött, hogy a Hunyadi család jelképe a holló lesz, csőrében aranygyűrűvel.

A kút legendája

Egy másik legenda is kapcsolódik a várhoz, azon belül is a kúthoz. A kastély udvarán található mély kutat a legenda szerint három török ​​fogoly ásta ki, akik szabadságukért cserébe keresték a vizet.

A foglyok ásni kezdtek a sziklában, és 15 év után meg is találták az értékes vizet, de Hunyadi János nem tartotta be ígéretét, nem szabadon engedte, hanem kivégeztette őket. Azt mondják, hogy a kút falán lévő felirat azt jelenti:  „vized van, de lelked nincs”.

Néhány további érdekesség a várról:

• A várat eredetileg Rudolf főhercegnek, Sissi fiának szánták, mint a magyar nemzet ajándékát.
• Ez az erdélyi gótikus remekmű a világ egyik legszebb kastélya. Bekerült a „10 európai álomcélpont” közé is.
• A hihetetlenül monumentális várat minden évben turisták százezrei keresik fel.
• A turistáknak azt mondják, hogy Vlad Tepes-t, akit Drakula valódi inspirálójaként ismernek, Hunyadi János 7 évig tartott fogva a Vajdahunyadi várban. A történetnek köszönhetően a Hunyadi-kastély adta az ihletet Drakula várához Bram Stoker 1897-es „Drakula” című horrorregényében.
• A kastély számos mozifilm (művészi filmek, dokumentumfilmek vagy reklámszpotok) forgatási helyszíne volt. Itt forgatták Nostradamus és VIII. Henrik életét bemutató filmeket, de a Sárkányszív 4, a Szellemlovas 2, és még több film jelenete is itt készült.

Kapcsolódó

Kolozsvár legrégebbi emeletes házában született Mátyás király

A ház egyik vendégszobájában született meg Mátyás 1443-ban.