Albánia egy lenyűgöző ország a Balkán-félszigeten, számos ok van arra, hogy miért érdemes ellátogatni ide.
Albáni partjait két tenger is mossa, a Jón-tenger és az Adriai-tenger. Homokos partok és kristálytiszta vízű öblök is találhatók az országban.
Gazdag és változatos természeti környezet várja az odalátogatókat, hegyek, kanyonok, tavak, természetvédelmi területek kínálnak minden nap új élményt a kirándulóknak és túrázóknak.
Albánia gazdag történelmi örökséggel rendelkezik. Itt található az ókori római város, Buthróton, amely az UNESCO Világörökség része, valamint több középkori erőd és vár, mint például Gjirokastra és Berat.
Hozzánk közeli és megfizethető úti cél: Repülővel 1 óra 20 perc, autóval helyszíntől függően 10-12 óra alatt elérhető. Az itthoninál kedvezőbb árakon (is) lehet szállást foglalni és étkezni.
Az albán emberek híresek vendégszeretetükről és barátságosságukról. Az itt élők kedvesek, segítőkészek és büszkék az országukra. Örömmel osztják meg kulturális örökségüket és életmódjukat a látogatókkal.
3 albán város, melyet nem érdemes kihagyni
Kruja
Kruja Albánia középső részén fekszik, Tiranától, a fővárostól nagyjából 20 kilométerre. Magas hegyek között található, illetve magához a városról is elég magasra kell menni. Bő forrású vidék, a város albán nevének eredeti jelentése is forrás. Tiszta időben elláthatunk a tengerig is. Nem véletlenül nevezik a várost az Adria erkélyének.
Kruja vára az albán nép egyik nemzeti szimbóluma: a 15. századi hős, Kasztrióta György (más néven Szkander bég) szülőhelye és hadiszállása, amely közel harminc éven keresztül verte vissza az oszmán sereg támadásait. Itt sétálgatva lenyűgöző kilátás nyílik a környező tájra.
A várba felvezető út neve Hunyadi János utca, és tér is van elnevezve a hadvezérről, ugyanis Szkander bég és Hunyadi szövetségesek voltak.
A Szkander bég múzeum az albán nemzeti hős életét és történelmi szerepét mutatja be. Az itt látható kiállítások és relikviák bemutatják a középkori Albánia történelmét és Szkander bég vezetését az oszmánokkal szembeni harcban.
A hagyományos bazárjában – mely Albánia legrégebbi bazárja – kézműves és egyéb helyi termékeket lehet vásárolni, például szőnyegeket, kerámiákat, hímzéseket és ékszereket.
Shkodra
Shkodra város Albánia északnyugati részén, a montenegrói határ közelében fekszik. Az ország ötödik legnépesebb városa. A kevés történelmi albán város egyike, kulturális és gazdasági központ, egyetemi város, katolikus érseki központ.
A város legfőbb nevezetessége az illír időkre datálható, de mai alakjában középkori Rozafa vára. A vár felépítéséhez a magyar Kőműves Kelemen balladájával rokon legenda kötődik: a három kőműves fivérnek be kellett falaznia a legkisebb fiú feleségét, Rozafát, hogy amit nappal felépítenek, éjszaka ne omoljon le. A baj csak az volt, hogy ez időben az asszonynak volt egy csecsemője. Rozafa ezért azt kérte úgy falazzák be, hogy gondoskodhasson gyermekéről. A kívánsága az volt, hogy egyik szeme, keze, lába és melle kint maradjon. Az asszony így láthatta, foghatta, ringathatta és etethette a babáját.
Shkodra mellett található az Albánia legnagyobb tava, a Shkodra-tó. Ez a természeti rezervátum különleges madárvilága miatt népszerű az ornitológusok és a természetkedvelők körében. A tó körüli vidék gyönyörű tájat és lehetőséget nyújt hajókirándulásokra, kajakozásra és piknikezésre.
Shkodra jelentős vallási központ is. A város központjában található Shkodra katedrális, az ország egyik legnagyobb katolikus temploma.
A város híres a történelmi mecsetjeiről is. Az Ebu Beker-mecset a város legrégebbi mecsetje, és a török hódítás idején épült.
Shkodrától nagyjából öt kilométerre található a török időkből fennmaradt, terméskőből emelt mesi híd, mely 110 méter hosszan a Kir folyó medre felett vezet át.
Berat
Berat Albánia déli részén, az Osum folyó jobb partján, a mészkősziklákba vájt völgyszorosban épült fel. A várhegy oldalában, az egymásra épült, fehérre meszelt, sokablakos házainak köszönhetően azon albán városok közé tartozik, ahol a kommunista időszak városrombolásait követően is érzik a történelmi levegő, megőrizte eredeti középkori építészeti stílusát. Az UNESCO Világörökség része. Az ezer ablak városának is nevezik.
A legenda szerint a két óriás, Tomorr és Shpirag összekülönbözött egy berati leányon, és birokra keltek. Tomorr kardjával addig kaszabolta a másik gigászt, amíg azt tetőtől talpig sebek borították, s meghalt, de a heves harcba Tomorr is belepusztult. Mindketten heggyé váltak, s az őket sirató leány könnyeiből lett az Osum folyó.