Égi csodával kezdődik ma a csillagászati nyár

Idén különleges  jelenséggel kényeztetnek el bennünket az égiek az év legrövidebb éjszakáján.

Június 21-én a nyári napfordulóval kezdetét veszi a csillagászati nyár, mely 16 óra 58 perc és 58 másodperckor kezdődik. A Föld északi félgömbjén az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal, és a legrövidebb az éjszaka.

Bár június 21-én a hosszan tartó nappal miatt későn sötétedik, érdemes megvárni, hiszen este 10 órakor érdekes együttállásnak lehetünk tanúi: akkor ugyanis a vékony holdsarló 5 fokos közelségbe kerül a Vénusszal, a Vénusztól szintén körülbelül 5 fokra pedig felfénylik a vörös bolygó, a Mars

– tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Mivel a Hold ekkor igen alacsonyan, mindössze 13 fokos horizont feletti magasságban helyezkedik majd el, érdemes egy fáktól, épületektől és egyéb akadályozó tényezőktől mentes horizontú helyről figyelni a mesés háromszöget.

A fény diadalának az ünnepe

A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult.

 

A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

A nyári napfordulót követően a nappalok hossza alig érzékelhetően csökken, az őszi napéjegyenlőségre (szeptember 23.) a sötét és világos aránya 12-12 órára kiegyenlítődik. Utána az éjszaka kerül túlsúlyba, a téli napfordulón, december 22-én pedig alig nyolc és fél órán keresztül láthatjuk a Napot.

Kapcsolódó
Milyen virág illik a csillagjegyedhez?
Csillagzatod mindent elárul rólad. Még azt is, milyen virágokat kellene ültetned a kertedbe.