A könnyűzene történetének legjobb női énekhangja – tartják róla kritikusok. Cserháti Zsuzsa az 1970-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, később, a ’80-as években háttérbe szorult, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.
Cserháti Zsuzsa 1948. június 22-én született Budapesten.
Tíz évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben lépett énekesnői pályára. Kezdetben a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott.
Az 1972-es Táncdalfesztivál egyik nagy felfedezettje volt, melyen a Nem volt ő festő és a Repülj, kismadár című dalokkal indult.
Legnagyobb sikereit a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, a Boldogság, gyere haza és az Árva fiú című dalokkal aratta.
1977-ben a Tessék választani című versenyen nagydíjat nyert, majd külföldi vendéglátóhelyeken, később Budapesten és vidéken énekelt.
1979-ben első helyezést ért el a sopoti fesztiválon a Különös szilveszter című dallal. Számos kislemez mellett két önálló nagylemeze jelent meg, 1978-ban és 1981-ben.
Az 1981-es Tánc- és popdalfesztiválon A boldogság és én című dallal indult, de semmilyen díjat nem kapott, ám a dal évtizedekkel később óriási sláger lett.
Akkoriban Erdős Péter felajánlotta neki, hogy legyen vokalista a Neoton Famíliában Csepregi Éva mögött. Ezt az ajánlatot Cserháti visszautasította, ezért a későbbiekben Magyarországon nem kapott méltó munkákat. Mikor kivonult a magyar könnyűzenei piacról, az őt körülvevő szakmai féltékenységből eredő ellehetetlenítésre hivatkozott.
A nyolcvanas években a budapesti Moulin Rouge mulató vezető énekese volt.
Később betegség miatt hirtelen jelentős túlsúlyt szedett fel, s ezért egy időre visszavonult a színpadtól, s – ahogy ő maga többször mondta – szinte elfeledve, szegénységben élt.
Visszatérését az 1996-os Hamu és gyémánt című album fémjelezte, amivel egy csapásra sztár lett.
Orvosi segítséggel lefogyott, lemezei és színpadi fellépései nagy sikert arattak.
1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. A hanglemezgyártók Arany Zsiráf-díját háromszor érdemelte ki.
55 évesen, 2003. július 23-án hunyt el.
Cserháti Zsuzsa diszkográfiája 17 lemezből áll, ebből 9 stúdióalbum került kiadásra. A MAHASZ hivatalos archívuma szerint ezek közül a Hamu és Gyémánt című nagylemeze aranylemez minősítést szerzett. A halála után kiadott Életem zenéje című válogatáslemeze pedig platinalemez lett.
