Itt a szezon, országszerte téma, hogy nyírjuk vagy ne nyírjuk a füvet. Legyen méhlegelő vagy ne? A méhlegelő előnyeiről már írtunk, és örömmel tapasztaljuk, hogy az országban sok helyen csatlakoztak a Vágatlan Május mozgalomhoz. Nyilván ez csak a kezdet, hiszen a fű és vele együtt a vadvirágok az egész nyarat uralják. Ha hagyjuk.
Azt már minden kerttulajdonos tudja, hogy milyen, ha jön a hőség, és tarra van nyírva a gyep. Azt is tudjuk, hogy a beporzók fogyatkoznak az egész világon, de ha több életteret, táplálékot biztosítunk nekik akkor ez megállítható. Mindezek felett ha hagyjuk kicsit kibontakozni a vadvirágokat, akkor akár védett növények is megjelenhetnek és olyan fajok is beköltözhetnek a nem háborgatott helyekre amelyekre szükségünk lehet a növényeink védelme érdekében. A biodiverzitás az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze posztjában a fővárosban zajló folyamatokról és eredményekről ír:
A Főkert 6 millió négyzetmétert kaszál, előre meghatározott éves ütemterv szerint. Vannak nagyon intenzíven fenntartott nagyparkok, pl a Margitsziget, ahol időjárástól függően akár évi 8-12 alkalommal is megtörténik a kaszálás jelentős öntözés mellett, és vannak kevésbé intenzív kisebb zöldfelületek, ahol évi 4-5 alkalommal van kaszálás, valamint vannak természetvédelmi területek, parkerdők, ahol ez évi 1-2 alkalommal történik meg.
A kevés kaszálásnak élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitás növelő, vízmegtartó, az ivóvíz öntözésre pazarlását redukáló szerepe van.
A magas fű kevésbé forrósodik fel, hűti a várost, rejtekében a természet teljes táplálékláncot, ökoszisztémát épít fel, menedéket hasznos rovaroknak, kétéltűeknek, madaraknak, amelyek közül – és erre büszkék vagyunk – több védett vagy fokozottan védett faj talál itt oltalomra, akár a belvároshoz nagyon közel is.
Ezeken a felületeken már az első években 10-12-szer több növény és állatfaj fordult elő, mint a tövig nyírt gyepeken, felbukkantak eddig nem ismert védett fajok, kevésbé száradtak ki az aszályban.
A főtájépítész posztjában így fogalmaz:
300 ezer négyzetméterre nincs hazai, a mi ökológiai viszonyainknak megfelelő vetőmag vadvirágokból. Hiányzik hozzá a hazai háttéripar. Holland, német, angol klímán jól teljesítők idehaza pedig nem érzik jól magukat, ökológiai kockázatot jelenthet a vetésük.
Az átalakulás viszont lassú folyamat:
” A természet lassabb egy insta storynál, a fajok versengése az entek lázadásához mérhető évtizedes folyamat. Ahol most egérárpa (toklász) van, ott a versenytársainak évek kellenek ahhoz, hogy lenyomják. Ők ugyanis a bolygatást, nyírást szeretik, de ha ez nincs, akkor az egérárpa versenytársakat kap. A parlagfű ezeken a területeken nem kap esélyt, ő ugyanis a parlagot szereti, nem a gyepvegetáció versengését. A területeken nem termelünk mézet, nincsenek háziméhek, nincsenek kaptárak, a háziméh háziállat, mi viszont a vadon élő veszélyeztetett fajokat támogatjuk, menedéket adunk azoknak a vadméh fajoknak, lepkéknek, amelyeket az ipari mezőgazdaság a vegyszerhasználattal megtizedelt. Ők is beporzók és sokszorosa a fajgazdagságuk a háziméhhez képest”- fogalmaz Bardóczi Sándor.
A főváros minden évben kilistázza, hol vannak a méhlegelői
Itt van érvényben az évi egyszeri, magéréshez kalibrált kaszálási protokoll, ahol békén hagyjuk a természetet, hogy begyógyítsa az ember okozta sebeket. 300 ezer négyzetméter a 6 millióból. A jó időben lekaszált területen a virágos növények el tudják magukat vetni jövőre, hogy megszázszorozva jelenjenek meg a következő évben új versenyre készen.
2023-ban is folytatódik a Vadvirágos Budapest program. Az idei év újdonsága, hogy a Fővárosi Csatornázási művek is csatlakozott a programhoz, így a közparkok és közlekedési utak menti zöldsávok mellett egyes patakpartokon is találkozhatunk vadvirágos rétekkel. Ezek a patakparti területek nemcsak a beporzó rovarok, hanem a vízparti állatok (hüllők, emlősök) számára is fontos élőhelyet jelentenek.
Ez 0,6 hektárral növekedett a tavalyi évhez képest. Az új helyszínek mellett a tavalyi év tapasztalatai alapján ezúttal is történtek kisebb módosítások a kijelölt területeken. Budavár Önkormányzatával közösen néhány fejlesztési lépés már megtörtént, ilyen az Attila út és kerékpárút között tavaly megvalósított biodiverz évelőágy is.
Az új szemléletű zöldfelület-gazdálkodás során parki gyepfelületeken jelölnek ki extenzíven fenntartott foltokat. Ezeken a területeken az intenzíven fenntartott területek évi 5-7 kaszálásával szemben csupán 1-3-ra kerül sor. Ezek számát a csapadék mennyisége határozza meg. A kevesebb kaszálás miatt a területen a vadvirágok (pl. zsályák, boglárkák, ibolyák, habszegfűk, lednekek és más pillangósvirágúak, kutyatejek, veronikák) is meg tudnak erősödni, és virágoznak.
ITT a lista Budapest vadvirágainak helyszíneiről
