Az éltető vízre minden élőlénynek szüksége van, különösen a nagy melegek, kánikula idején. Sok helyen kiteszik a vizet a négylábúaknak a városi üzletek előtt, és a madaraknak is sokan raknak ki házaknál, kertekben itatókat, ám a rovarokra viszonylag ritkán jut figyelem. Pedig ők is szomjasak, főleg ha a természetes pocsolyák, tavacskák is kiszáradnak, és így nem áll elegendő vízforrás az állatok rendelkezésére.
Ha van rá lehetőségünk, a beporzók, darazsak, méhek, lepkék és más rovarok számára is tegyünk ki itatót, de gondolhatunk a sünökre is, írja a hobbikert.hu.
A vízre számos okból szüksége van a rovaroknak. Több vadméhnek nedves agyag az építőanyaga, ezzel zárják le a fészket. A méhek és darazsak úgy hűtik a fészket vagy a kaptárt, hogy a vizet párologtatják. A lepkék a nedves talajból nyomelemekhez jutnak, sőt ásványi anyagokat szívnak fel.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="854" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Mire kell figyelnünk, ha rovaroknak teszünk ki vizet
Érdemes egy sekély tálat elhelyeznünk a kertbe, erkélyre, amelybe köveket, kavicsokat, fadarabokat teszünk. A tál szélére moha kerülhet mielőtt feltöltjük vízzel. Figyeljünk arra, hogy a kövek, ágak kilógjanak. A vizet rendszeresen cseréljük, hogy megakadályozzuk az algásodást vagy a kórokozók felszaporodását.
Minden kerti vízforrás (vizes tál, tavacska, esővízgyűjtő hordó stb.) tartalmazzon olyan helyet, ahol a rovarok biztonságban landolhatnak. A faágak a landolás mellett jó segítséget nyújtanak abban is, hogy a vízbe pottyant rovarok ki tudjanak jutni. A moha szivacsként szívja fel a vizet és az úszást is segíti.
Itt a kánikula. Figyeljünk a rovarokra is. Ők is meghálálják a gondoskodást.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
