Íveltsávú bagolyt fotóztak Érden, ami nevével ellentétben nem is bagoly

Íveltsávú bagoly mutatta meg magát az Érd-Sóskúti-fennsíkon, közölte honlapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Mint fogalmaztak, az Érdi Fundoklia-völgy M7-es autópályán túli folytatása a hajdani ősembertelep környéke és a Vihorlát utcai „ősgyepfolt”. Környezetüktől eltérően ezek a területek azért nem kerültek beépítésre, mert az egyiken régészeti lelőhely, a másikon hajdani temető maradványai találhatók. Az önkormányzat egy része és a helyi lakosok – látván a természeti értékeket – a további beépítések ellen, a helyi védetté nyilvánítás mellett érvelnek. A terület feltárásában Igazgatóságunk munkatársai is részt vesznek, így több izgalmas fajt mutattak már ki a térségből.

Gyakorlatilag a Fundoklia környékéről ismert szarmatamészkő-sziklagyepek és lejtőgyepek folytatódnak errefelé is. A tucatnyi védett növényfaj, több mint tízezer egyede mellett fontos adalék lehet, hogy ritka ízeltlábúak is élnek a területen, az óriás keresztespóktól, a fűrészlábú szöcskén át a dolomit-kéneslepkéig, áll a cikkben.

A minap lefotózott íveltsávú bagoly (Odice arcuinna Hübner,1790) – vagy más néven réti törpebagoly – ritkán kerül a szem elé, Magyarországon talán tucatnyi dokumentált előfordulása volt az elmúlt évtizedekben.

A faj természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A mintegy 2,5-3 cm-es lepke nem egy feltűnő jelenség. Elülső szárnyának alapszíne egérszürke – olykor sötétebb – amelyen több, íves, hullámzó keresztvonal fut, de a középső igen kontrasztos (feketés és fehérlő) keresztszalag, amely valósággal kettéválasztja a szárnyat. Hátulsó szárnya sötétszürke, a belső keresztvonal elmosódó, a középső csík szalagszerűen széles, sötét, éles ívben kanyarodik, előtte világosabb sáv fut végig. A szárnyakat fehéres, szürkés, vagy halvány barna rojtsáv szegélyezi.

Kapcsolódó

Magyarország egyik legritkább lepkéjére leltek rá

Sokáig kihaltnak hitték hazánkban.