Piros disznók pecsételték meg a bakonyi falu sorsát

Érvényesült a dominóhatás, kihalt a település.

Már az Árpád-korban is létezett a mai Veszprém vármegye területén lévő Iharkút, amely mára teljesen elnéptelenedett.

A veol.hu visszaemlékezése szerint a Bakonyban jellemző juharfáról elnevezett, a török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd bajorokkal betelepített Iharkút határában Gerócs István bányász elkóborolt disznói egykor pirosan kerültek elő, amely végül a falu vesztét okozta.

Nem a vértől színeződtek el ugyanis, hanem a bauxittól. Miután Gerócs meggyőződött arról, hogy közvetlenül a felszín közelében bauxit található, az örömhírrel megkereste a feletteseit. Ezzel pedig akaratlanul fellökte az első dominót. Hamarosan elindultak a próbafúrások, aztán 1975. április 24-én megkezdte a termelést a külszíni bánya.

A falun keresztüldübörgő billencsek kerekeitől felvert és a bányából szálló, a legkisebb résen át is mindenhová alattomosan beszüremlő vörös portól pokollá vált az akkor már csak 68 lelket számláló falu élete.

A majd’ kétszáz éves temető sorsa is megpecsételődött: az elhunytak földi maradványait a környékbeli települések sírkertjeibe vitték át. Ami pedig az anyagiakat illeti: természetesen olyan nagyon azért nem akart a zsebébe nyúlni az állam. Gerócs Istvánnak  250 ezer forintot ajánlottak fel kárpótlásul a házáért, amelyet összeget peres úton sikerült 350 ezerre feltornázni.

Bár földönfutóvá senki nem vált, a tüske, a méreg nagy valószínűséggel mindenkiben ott maradt. Talán a jó szándékú, a végtelenségig lelkiismeretes Gerócs Istvánban is, aki viszonylag fiatalon, 70 évesen hunyt el. Mindez körülbelül 3,4 millió tonna bauxitért, amelyért 28 millió köbméter meddőt kellett megmozgatni.

A kíméletlenség jelképévé vált Iharkút neve az ezredfordulón járta be újra a sajtót: Ősi Attila és Torma András itt, a Németbánya II. és III. letermelésére kialakított külfejtésben gazdag dinoszaurusz-lelőhelyre talált. Később nagyjából harminc gerinces, kréta időszakban élt állatfaj leleteit jegyezték fel a környéken. Iharkút neve tehát mégis megdicsőült valamiképpen, ami némi vigaszt jelenthet az események egykori elszenvedőinek és leszármazottjaiknak, olvasható a cikkben.

Ahogy arról a Sokszínű Vidék is beszámolt, nemrégiben az egykori lakók Iharkúton találkoztak újra.

Kapcsolódó
A falu, ahol 40 évente épül ház és 20 évente születik gyerek
Óvoda, iskola, templom, bolt, kocsma és más üzlet sincs Cséren, de hetente háromszor érkezik a mozgóbolt.