A csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) újabb észlelési adataiból a halkutatók arra következtetnek, hogy a faj terjeszkedése tovább folytatódik a Felső-Tisza irányába, írja a Pecaverzum.
A Magyar Haltani Társaság a honlapján közölte, hogy a Tisza hazai szakaszán elsőként 2018-ban a Körös torkolatánál találták meg Sallai Zoltán és munkatársai a csupasztorkú gébet, amelynek fölfelé haladását 2019-ben a Körösben, majd a Hortobágy-Berettyóban is tapasztalták. Az utóbbi években a Tiszában is följebb jutott a faj, ezt igazolják az újabb észlelési adatai.
Közölték: „a két újabb előfordulási adatból arra következtethetünk, hogy a faj terjeszkedése tovább folytatódik a Felső-Tisza irányába.”
A Pecaverzum emlékeztet, a magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb). Ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva. Ugyanakkor egyes haltani kutatók azonban másként látják a helyzetet: 2022-ben, a Rosalia kézikönyvek sorozatban megjelent Özönállatfajok Magyarországon című kiadványban összesen 118 állatfajt mutatnak be, amelyeket inváziósként írnak le, köztük megtalálható mind a hét gébfaj.
Halkutatók szerint az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsuk, egyik sem élvezi jelenleg a természetvédelem oltalmát, korábban valóban szerepelt a tarka géb és a folyami géb is a védett fajok listáján, de ez mára megváltozott. Minden horgászt arra kérnek, hogy ne engedjen vissza egyetlen gébet se, írják a cikkben.
Hazánk legkisebb halfaja egyébként éppen egy gébfaj.
