Az eset még tavasszal történt, de a felvételt a közelmúltban küldte be a Magyar Haltani Társaság (MHTT) „Mit fogtam?” rovatába a horgász – írt az esetről a Pecaverzum.
Önök szerint mi okozhatta a halnál ezt a jelenséget?
– tette fel G. Z. a kérdést a szakembereknek, akik azonban egyértelmű magyarázatot nem tudtak adni.
A hal rendellenes mozgásának oka a videó alapján nem állapítható meg, de feltételezhető, hogy egy gerincsérülés áll a háttérben
– válaszolta az MHTT.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="476" width="476" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Angolnát már 1890-ben is telepítettek a Balatonba, abban az évben 20 ezer ivadékot. Az állomány az 1961 és 1991 között zajló intenzív telepítések hatására vált jelentőssé, amikor 83 millió ivadékot engedtek szabadon. A fentebb említett ivadékmennyiség pedig biztosította, hogy a Balatonban a mai napig is jelentős mennyiségű angolnát látni, noha a tóban nem szaporodnak.
1985-ben, majd 1991-es hatalmas angolnapusztulások történtek a Balatonon, utóbbi esetben közel 400 tonna volt a veszteség.
Ezeknek a halaknak a legidősebb példányai akár 70-80 évig is élhetnek, így – bár 1991-ben megszűnt az utánpótlásuk – még sokáig eléldegélnek majd a magyar tengerben.
Bár az angolna őshonos, mesterségesen betelepített állománya a Balatonban nem kívánatos, ezért halászati engedélyünk lehetőséget ad a varsás gyérítésre
– mondta Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) horgászati ágazatvezetője egy pár hete megjelent videóban.
A kifogott angolnákat elsősorban külföldre értékesítik, mert idehaza nincs hagyománya a fogyasztásának.
(Nyitóképünk illusztráció!)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
