A Svábhegyi Csillagvizsgáló közölte azt a jelenséggel kapcsolatban, hogy a nóvakitörés bármelyik nap bekövetkezhet, ennek során az objektum nagyjából olyan fényesnek látszik majd, mint a Sarkcsillag.
A T CrB nevű csillag egy 3000 fényévre lévő, két csillagból álló rendszer egyik tagja, amely az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben található. A T CrB egy különleges változócsillag, amit a szaknyelvben visszatérő nóvának neveznek. Ez azt jelenti, hogy a csillag bizonyos időközönként hirtelen felfényesedik, majd a felfényesedés időskálájánál valamelyest lassabban elhalványul, s visszatér nyugalmi állapotába.
A közlemény szerint a kettős rendszerben legutóbb 1946-ban következett be nóvakitörés, előtte 1866-ban, és a számítások szerint nemsokára újra rendkívüli felfényesedés tanúi lehetünk. Ekkor az egyébként szabad szemmel láthatatlan csillag egy “új csillag” (latinul: nova stella), azaz nóva formájában megjelenik az égbolton.
A hirtelen felfényesedés után az elhalványulás is rendkívül gyorsan bekövetkezik: a csillagot pár napig lehet megfigyelni szabad szemmel, majd még körülbelül egy hétig binokulárral vagy távcsővel. Ezután a T CrB fokozatosan visszahalványodik nyugalmi fényességére, és azt megtartja még 80 éven át.
A nóvákat különböző osztályokba sorolják az elhalványulás mértéke alapján. Mindezek mellett létezik még egy nóvatípus, amelyet visszatérő nóvának neveznek: ebben az esetben a nóvarobbanás nem csak egyszer következik be a csillag élete során, hanem bizonyos időközönként, 10-100 éves időskálán ismétlődik, míg végül a csillag egyszer eljut a végső megsemmisülést okozó szupernóva-robbanásig. Jelenleg a Tejútrendszerben 10 visszatérő nóvát ismernek, amelyeknek egyike a T CrB.
A különleges jelenségről részletes beszámoló olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.
