A Virginia Tech tanulmánya szerint a leggyakrabban azokból a vadonélő fajokból mutatták ki a vírust, melyek népszerű túraútvonalak vagy nagy forgalmú utak mentén élnek, ebből arra lehet következtetni, hogy az emberek terjesztették el a betegséget – írta meg a Magyar Mezőgazdaság.
A vadonban szabadon cirkuláló koronavírusban ugyanis könnyen létrejöhetnek veszélyesebb és könnyebben terjedő mutációk, melyekre új vakcinát kifejleszteni igen nagy kihívás lenne.
Bár az emberi világjárvány lecsengett, de nem írhatjuk még le a COVID-19 vírusát: többek közt elvadult nyércek populációiban most is jelen van a betegség. Hangsúlyozzák azonban, hogy egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a vadonélő állatokban lévő betegség embert fertőzött volna vissza. Emiatt nincs szükség további óvintézkedésekre, például vadászat vagy túrázás közben.
Különösen az amerikaiegér, az északi oposszum, a mosómedve, az erdei mormota, a floridai üreginyúl, és egy amerikai denevérfaj (Lasiurus borealis) populációiból mutattak ki jelentős mennyiségű fertőzést. Egy oposszumból származó vírusminta pedig olyan mutációkat tartalmazott, mely a tudomány számára új volt. Ráadásul potenciálisan hatással lehet arra, hogy milyen immunválaszt vált ki az embernél a kórokozó.
A SARS CoV-2 fertőzést korábban vadon élő állatokban, elsősorban fehérfarkú szarvasokban és elvadult nyércekben azonosították. A Virginia Tech tanulmánya jelentősen bővíti a vizsgált fajok számát. Emellett segít megérteni, hogyan juthat át a kórokozó a vadonélő állatokra, valamint hogyan tud tovább terjedni azok között. Az adatok arra utalnak, hogy jóval szélesebb azoknak a fajoknak a köre, melyek találkoztak a koronavírussal, mint korábban gondolták. Emellett az emberek által gyakrabban használt területek a fajok közötti átvitelhez szolgáltat helyszínt.
A kutatócsoport 798 orr- és szájüregi kenetet gyűjtött Virginia államban csapdába ejtett és szabadon engedett, vagy vadon élő fajok rehabilitációs központjaiban kezelt állatoktól. A csapat 126 vérmintát is vett hat fajból. A helyszíneket úgy választották ki, hogy azokon különböző volt az emberi jelenlét szintje. Így a kutatás lefedett a városi területektől az távoli vadonig sokféle élőhelyet.
A kutatók nem biztosak benne, pontosan hogyan terjed a betegség emberről állatra. Az egyik lehetőség a szennyvíz, de a Virginia Tech tudósai úgy vélik, hogy a hulladéktárolók és az eldobott ételek is lehetséges források. A tudósok rámutattak, hogy a mutációkat nem szabad félvállról venni. Monitorozni szükséges azok terjedését, és esetleges újabbak felbukkanását. Emellett további kutatások is szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön: pontosan hogyan terjed a koronavírus emberről vadonélő állatokra, illetve egyes fajokon belül, valamint azok közt.
(Forrás: Phys.org, Magyar Mezőgazdaság)
