A Perseidák meteorraj maximuma idén augusztus 12-én 16 órára esik, azonban már az ezt megelőző napokon is érdemes volt az égboltot kémlelni. A szakemberek szerint a legtöbb, óránként 75-100 hullócsillagot hétfőn hajnalban lehetett megpillantani.
A meteorzápor megfigyeléséhez fényszennyezéstől távoli helyet kellett keresni, ahol az égbolt jól belátható.
Komka Péter az MTI fotósa az elmúlt napokban már gyönyörű felvételeket tudott készíteni a Perseida meteorajról hazánkban, de a világ számos pontján látványos fotókon örökítették meg vasárnapról hétfőre virradóan az év csillaghullását a fényképészek. Ezeket alábbi galériánkban lehet megtekinteni.
Galéria
MTI/Komka Péter
Magyarország, Medves-fennsík
MTI/Komka Péter
Magyarország, Medves-fennsík
Fotó megosztása:
MTI/Komka Péter
Magyarország, Medves-fennsík
Fotó megosztása:
Sergei GAPON / AFP
Wigry, Lengyelország
Fotó megosztása:
Nikos Oikonomou / ANADOLU / Anadolu via AFP
Eindhoven, Hollandia
Fotó megosztása:
Nikos Oikonomou / ANADOLU / Anadolu via AFP
Eindhoven, Hollandia
Fotó megosztása:
Nikos Oikonomou/Anadolu via Getty Images
Eindhoven, Hollandia
Fotó megosztása:
Kemal Zerenli / ANADOLU / Anadolu via AFP
Hatay, Törökország
Fotó megosztása:
Serdar Yigit / ANADOLU / Anadolu via AFP
Kutahya, Törökország
Fotó megosztása:
Serdar Yigit / ANADOLU / Anadolu via AFP
Kurahya, Törökország
Fotó megosztása:
Mehmet Calik / ANADOLU / Anadolu via AFP
Usak, Törökország
Fotó megosztása:
Gian Marco Benedetto / ANADOLU / Anadolu via AFP
Harkiv, Ukrajna
Fotó megosztása:
Frank Hammerschmidt/picture alliance via Getty Images
Brandenburg, Németország
Fotó megosztása:
A meteorraj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek.
Perseidák meteorraj
A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik.
Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr. u. 36-ból származnak. Japán, kínai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is előfordultak, később azonban a 12. század körül már csak szórványosan említik őket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető.
A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös, ennek a bizonyításául Giovanni Schiaparelli számításai szolgáltak alapul.
A Perseidák megfigyelése mellett a sarki fényben is gyönyörködhettünk, melynek rózsaszín fényei nem sokkal éjjeli 2 óra előtt jelentek meg a legélénkebben az északi horizont felett. Az erről készült videót IDE KATTINTVA lehet megnézni.
