Borravalót régóta adunk a pincéreknek, de sokszor a fodrásznak, a postásnak is, a szervízdíj nemrég került be a köztudatba. Melyik micsoda, mikor kell vagy lehet adni?
A legfontosabb különbség, hogy a borravaló önkéntes, a szervízdíj pedig kötelezően fizetendő.
De a kettőt együtt is „kell” adni? Kié lesz az adott pénz? Ezekben a kérdésben igazít el a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatója.
A szervizdíj, avagy ritkábban alkalmazott nevén felszolgálási díj, a vendéglátóhely egy jogszabályban meghatározott bevételi típusa, melyet kizárólag a dolgozók bérére fordíthat. Tehát nem csak az adott felszolgáló kapja, hanem minden ott dolgozó részesül belőle előre meghatározott mértékben. A szervizdíj mértékét a vendéglátóhely szabadon határozhatja meg, és köteles feltüntetni az étlapon, és egyéb tájékoztatási felületeken. A szervizdíjat minden fogyasztónak meg kell fizetnie, ezt tartalmazza a számla végösszege.
Fontos szempont, hogy milyen módon fizetjük ezt ki. Adómentes, ha
- ha közvetlenül a felszolgálónak adjuk azt a végösszegtől elkülönítetten, készpénzben, vagy
- erre a célra kijelölt borravaló tárolóba helyezzük, aminek tartalmát a dolgozók osztják szét egymás között.
Azonban a borravaló sorsáról a munkáltató dönt, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettség is terheli, ha
- készpénzben, vagy bankkártyás fizetéssel, a számla végösszegével együtt fizetjük ki, vagy
- erre a célra kijelölt borravaló tárolóba helyezzük, aminek tartalmát a munkáltató osztja szét a dolgozók között.
Tehát érdemes tájékozódni az ott dolgozóktól, így annak tudjuk adni a borravalót, akinek ténylegesen szeretnénk.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
