Csapra verték az idei Oktoberfest első söröshordóját

Egy literes korsó sör 13,60-15,30 euróba kerül.

Dieter Reiter müncheni polgármester két ütéssel csapra verte az első söröshordót, és ezzel a hagyományos aktussal nyitotta meg szombaton az Oktoberfest sörfesztivált Münchenben.

Előzőleg, a délelőtt folyamán a sörkertek, sörsátrak házigazdái hosszú sorokban vonultak ki szekereken, sörgyári kocsikkal, fúvószenekarok kíséretében napsütéses időben a fesztivál helyszínére, a Theresienwiesére.

Az utcákon ezrek sorakoztak, majd amikor a rendezők megnyitották a kapukat, tódultak be a „Wiesn” területére.

Tavaly 7,2 millió vendég érkezett a 18 naposra bővített fesztiválra, ami a szervező, München városának statisztikái szerint a nyilvántartás 1980-as kezdete óta rekordnak számít. Az idén az október 6-ig tartó népünnepélyre mintegy hatmillió látogatót várnak.

A sör ismét drágább lett. Egy literes korsó (Maß) 13,60-15,30 euróba kerül. A felszolgált víz literenként tíz euróba kerül, de tavaly óta már ingyen is lehet ivóvízhez jutni kutaknál.

A solingeni és müncheni merényletek miatt az idei fesztivált fokozott biztonsági óvintézkedések mellett tartják meg.

Esküvőből indult az Oktoberfest

Az Oktoberfestet először 1810. október 12-én rendezték meg. Lajos trónörökös herceg (a későbbi I. Lajos király) feleségül vette Terézia Sarolta szász hercegnőt, és München város egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. A müncheni városfal melletti réten nagyszabású lovasversenyt hirdettek az esküvő alkalmából.

Mivel Lajos királyt nagyon érdekelte az antik Görögország, azt javasolta alattvalóinak, hogy az eseményt az antik olimpiai játékok mintájára rendezzék. A javaslatot izgatottan elfogadták, így az első években az Oktoberfest túlnyomóan sportos jellegű volt. A bajor királyi udvar a lakosság legnagyobb örömére úgy döntött, hogy a lovasversenyt a következő évben is megismétlik.

1813-ban nem tudták megtartani az Oktoberfestet a napóleoni háborúk miatt, de ezután a fesztivál évről évre nagyobb lett. A lóversenypálya mellé mászókákat, tekepályákat, libikókákat telepítettek. Az első körhintát 1818-ban állították fel itt. A sorsjegyárusok elsősorban a szegényebb városlakókat vonzották, mivel itt porcelánt, ezüstöt, és ékszereket nyerhettek. 1819-ben a müncheni városatyák vették át a fesztivál vezetését. Ettől kezdve az Oktoberfestet minden évben megünnepelték, háborúk és kolerajárvány miatt maradt ki néhány alkalommal, illetve utolsóként a covid-járvány miatt nem rendezték meg.

A 19. század végére az Oktoberfest egyre inkább a mai népünnepélyhez kezdett hasonlítani. Hosszabb ideig tartott, és többnyire a még kellemesen meleg szeptemberre időzítették. Azóta már csak az ünnepség utolsó hétvégéje nyúlik át októberbe. 1880-tól engedélyezte a városvezetés a sör árusítását, és 1881-ben nyitott ki az első sültcsirke-árus. Elektromos fény világította meg a több mint 400 bódét és sátrat. Azért, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani a látogatóknak, és termet a zenekaroknak, a sörfőzdéket nagy sörsátrakba helyezték át. Ezzel egyidőben a fesztivál egyre több mutatványost és körhintást vonzott, akik a hangulat fokozásáról gondoskodtak.

1910-ben ünnepelte a fesztivál a 100. születésnapját, ebből az alkalomból 12 000 hektoliter sört mértek ki. A Bräuroslban, az akkori legnagyobb sátorban 12 000 vendég foglalhatott helyet. Ma a fesztivál legnagyobb sörsátra a 10 000 férőhelyes Hofbräu-Festhalle.

1950-ben a főpolgármester, Thomas Wimmer az azóta tradicionálissá váló mozzanattal nyitotta meg a fesztivált, egy csapra vert söröshordó csapját egy kalapács segítségével leütötte. Az ezt követő évtizedekben fejlődött az Oktoberfest a világ legnagyobb népünnepélyévé.

Kapcsolódó
Mosogatóvízből készítettek sört Kaliforniában
Egy 40 emeletes ház mosogatóiból, zuhanyzóiból gyűjtötték hozzá a vizet.