Mozaik

Siklóernyős elugrópontot építenek a fokozottan védett világritkaság élőhelyén

Illusztráció / Pixabay
Illusztráció / Pixabay
A magyarföldi husáng hazánk egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is.

Az ország első kiépített siklóernyős elugrópontja készül a Pilisben – írta a Várkapu.info.

A Pilis-tető a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng világállományának mintegy 50%-a. A sportolók taposása a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet.

A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg. A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektjében kialakítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját. Felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést is és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt létesítenek.

A fejlesztések eredményeképpen a siklóernyősök biztonságosan tudnak startolni, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad.

Védett világritkaság

A fokozottan védett magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) jégkorszak előtti maradványfaj (preglaciális reliktum). Úgynevezett bennszülött (endemikus) faj, az egész világon csupán hat helyen található meg – a legtöbb a Pilis-tetőn. A különleges növény élőhelyét jelenleg több károsító tényező veszélyezteti. Ezek közül a legfontosabb a megnövekedett turizmus és az illegális területhasználat okozta terhelés, taposási károk, amit főleg a siklóernyősök és sárkányrepülősök, valamint a kirándulók, kerékpárosok idéznek elő.

Facebook / Duna-Ipoly Nemzeti Park

A tanösvény és az elugrópont kialakításakor a szakemberek gondoltak a kerékpárral érkezőkre, így a kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik. Az új elugrópont tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is. Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét.

A LIFE endemic PANALP „Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén” című, LIFE19 NAT/SK/000895 számú projekt keretében nyerte el a támogatást a Pilisi Parkerdő Zrt. a természetvédelmi fejlesztésre, amelyben a Pilis-tetői projektrész a magyarföldi husáng védelmét célozza meg. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai irányításával zajló munkálatok 2025. február elején kezdődnek és várhatóan 2025. december végére fejeződnek be.

Csodálatos Pilis

A Pilisi Parkerdő Zrt. élen jár a természetes folyamatokat követő, úgynevezett “örökerdő-gazdálkodás” bevezetésében. Területének már több mint ötödén folytat örökerdő-gazdálkodást, és csaknem felén folyamatos erdőborítást biztosító módon gazdálkodik. Néhány éve felújították a Pilis népszerű kerékpárútját, a munkálatok során nem vágtak ki fákat és a védett növények élőhelyét sem zavarták. A Pilis számos természeti csodával csábítja a turistákat, Pilisszántó környékén plédául a mézontófű lila tengere hullámzik májustól augusztus végéig.

Kapcsolódó
Tevére hasonlít a Pilis mesebeli sziklája
Megfelelő szögből nézve, némi fantáziát is segítségül hívva a szikla legmagasabb, kettős ágú szirtje valóban a névadó állatra emlékeztet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik