Mozaik

Hungarikum lett a déli harangszó és a csárdás

pixabay
pixabay

Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a déli harangszóval és a csárdás tánccal, a Magyar Értéktárba pedig a csárdát vették fel – jelentette be közösségi oldalán Nagy István miniszter az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

A testület döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma az eddigi 92-ről 94-re emelkedett, a Magyar Értéktár pedig immár 155 elemet tartalmaz.

A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményeit jelölik. A helyi, települési, vármegyei, külhoni, tájegységi, ágazati értéktárakban, a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében jól megfér egymás mellett az élelmiszer és a népművészeti hagyaték, a természeti, kulturális, épített környezeti érték egyaránt – hangsúlyozták a közleményben.

A bizottság hungarikumnak nyilvánította a déli harangszót, amely először magyarországi harcok győzelme érdekében szólította imára a keresztényeket 1456-ban, és a hálaadás jelképévé vált. A gyűjteménybe bekerült továbbá a csárdás tánc hagyománya, amely a legnépszerűbb és világszerte legismertebb hagyományos magyar tánc, és ma is élő közösségi gyakorlat, az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja nyilván – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A harangokat érintve tavaly számoltunk be arról, hogy ellopták Előszállás új lélekharangját a temetőből, a veszprémi főszékesegyház harangjának kiemelésén 10 hónapig dolgoztak a szakemberek. Ifjú pécsi fizikusok pedig haranghangokat vizsgálnak.

(MTI)

Kapcsolódó
Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom
A déli harangszó és a pápai sonka bekerült a Magyar Értéktárba.
Olvasói sztorik