Zsuzsanna és a pacsirták ma megjósolják a tavaszt

A Zsuzsanna az ókori Egyiptomból eredő név, mely héber közvetítéssel került át más nyelvekbe. A héberben már női névként volt használatos, sósánná formában, aminek jelentése liliom.

A 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb női név volt tájainkon, névnapja február 19.

Zsuzsanna és a pacsirta összetartozása

Zsuzsanna és a pacsirta összetartozásának hiedelmei többnyire a mezei pacsirtára vonatkoznak. Ezek a vonuló madarak ugyanis február dereka táján érkeznek vissza dél-európai telelőhelyeikről: enyhe időjárás esetén néhány nappal korábban, hideg időjáráskor napokkal később, de többnyire azonnal énekelni kezdenek, bár néha kissé félénken.

A pacsirta éneke és röpte engedett arra következtetni, hogy közeleg-e a tavasz és vele karöltve a jó idő.

Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi.
Ha alacsonyan száll, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor már hamarosan beköszönt a jó idő.
Viszont, ha nem szólal meg a pacsirta, akkor befagyott a szája, vagyis a hideg téli idő még tovább tart.
Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, “Jégtörő Mátyás” február 24-én töri meg a tél uralmát. De ha jeget nem talál, akkor csinál.

De mi történik, ha elmarad a pacsirták éneke?

Szentmártonkátai megfigyelés szerint, ha ma nem szólal meg a pacsirta, akkor „befagyott a szája”, azaz a hideg téli idő tovább tart, a tavaszra és a melegedő időjárásra még várni kell, és helyette ezt a feladatot Mátyás végzi el.

A mai nap időjárás-előrejelzője ez a hang lehet, figyeljük éberen!

A pacsirta csak akkor énekel, ha nagyon magasra felszáll, s ilyenkor már nehezen látható. Odafent szárnyát rezegtetve, ciripelésre emlékeztető, mégis dallamos hangot hallat. Akár fél órán keresztül is képes megállás nélkül dalolni, miközben leendő költőhelyét kémleli. Jellegzetes énekének nincsenek ismétlődő strófái, hangot hangba öltve, folyamatosan változtatja a dallamot.

Az alábbi videóban meg is lehet hallgatni a mezei pacsirta csengő strófáit.

Egyéb népi megfigyelések

A pásztorok (juhászok, csikósok, kanászok, gulyások) úgy tartották, hogy Zsuzsanna rápisil a hóra, és az elolvad. A mondás szerint: “Zsuzsánna elpisálja a havat”.
A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért.
Ha Zsuzsanna napján enyhe idő volt, felkészültek a föld megművelésére, megjavították a szerszámokat, hiszen nemsokára szükség volt rájuk.
Jó idő esetén ilyenkor indulnak meg a kinti munkálatok a háztáji gazdaságokban.
Úgy tartották, a trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.
Egyes gazdák szerint csak Zsuzsanna-naptól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy.

Az alábbi galériában hangulatos fotókon lehet megtekinteni a tavaszt csalogató pacsirták különleges pillanatait.