Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség.
A vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen
– jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kiemelte: a telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei.
A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.
A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket
– hangsúlyozta az országos főállatorvos.
Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.
A hatóságot a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette, aznap helyszíni vizsgálattal összekötött mintavétel történt. A jellemző klinikai tünetek miatt a gyanú alapján elrendelték a korlátozó intézkedéseket, zárlat alá került a létesítmény. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma március 6-án erősítette meg.
A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár
– közölte Pásztor Szabolcs.
A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni. A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozásban vizsgálják, nézik azt is, hogy a telepekről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakon belül. Ezzel felmérik a vírus terjedésének esélyét, a járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozzák meg és rendelik el.
A főállatorvos kijelentette: rendkívüli a járványügyi helyzet, ezért a korlátozások is rendkívül szigorúak. Jelenleg országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozások indokoltak.
A dunántúli régióban a fogékony állatok teljes forgalmi korlátozása lép életbe legalább 72 órára, ezt követően pedig legalább március 17-éig csak az azonnali vágásra mehetnek az állatok. A fogékony állatok külföldre szállítását felfüggesztették.
Az érintett kisbajcsi telep körül 10 kilométer sugarú körben a hatóság számba veszi a fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot, az állatokból mintát vesznek a vírus kimutatására. Ezen a területen tilos a vadászat. Ezen kívül Győr vármegye egész területén a fogékony vadfajokból víruskimutatásra vérmintát kell venni, és a Nébih laboratóriumába be kell küldeni.
A vérvizsgálatokat állami költségre végzik
– sorolta a főállatorvos, aki felhívta a figyelmet arra, hogy tilos Győr vármegyében minden, fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása március 17-éig, és további rendelkezésig nem látogathatók ilyen állatfajt tartó turisztikai helyek.
Hozzáfűzte, minden olyan terméket, amely a betegség terjedésében szerepet játszhat, a kitöréshez bármilyen módon köthető, zár alá helyezik, megsemmisítik.
Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, az érintett állatállomány felszámolása haladéktalanul megkezdődik, a tetemek megfelelő kezelésére, a folyamatos fertőtlenítésre kiemelt figyelmet fordít a hatóság.
Az Agrárminisztérium, a Nébih és a teljes állatügyi hatóság mindent megtesz a járvány elfojtása, az érintett termelők segítése, kártalanítása érdekében. Az intézkedéseket a járványhelyzet alakulása alapján folyamatosan felülvizsgálják.
Fontos, hogy a betegségre fogékony faj tartója ügyeljen a járványvédelmi előírások betartására, az elrendelt szigorú hatósági intézkedéseket is beleértve, és azonnal jelentsék az állat megbetegedését az állatorvosuknak
– tájékoztatott Pásztor Szabolcs. (MTI)
2025 januárjában Németországban 37 év után jelent meg a ragadós száj- és körömfájás, ugyanebben a hónapban pestissel fertőzött juhokat és kecskéket találtak Zalában