Szendőfi Balázs felvételeire sokszor rácsodálkozhattunk már a Sokszínű vidéken. Az ismert természetfilmes legutóbb a Duna mentén járt, ahol csodálatos képeket készített, melyeket egy bejegyzésben megosztott a követőivel.
A 2025. március 12-én készült felvételeken nagy kárókatonák százai láthatók a Helemba-szigeten, Esztergom alatt a Dunán.
Nehéz a pontos számukat megmondani, mert igazából csak egyetlen fára koncentráltam, a telep pedig nagyobb területen szóródik. Azon az egy fán nagyjából 25 lakott fészek van. A telepen persze több száz kárókatona, szürke gém, és elszórva egyéb kisebb gémfélék, de azok még nem jöttek meg a telelésből. A szürkék már itt vannak, de még nincs tojásuk
– mesélte a filmes a Sokszínű vidéknek.
Szendőfi Balázs azt is hozzátette, hogy a kárókatonáknál a március már a kotlás időszaka. Sajnálatos tény, hogy a költő egyedek száma országosan csökken legalább 10 éve.
Egyszer már eltűnt a Kárpát-medencéből
A természetvédő egyik korábbi cikkében megjegyezte, hogy a nagy kárókatona az 1800-as évek közepéig tömeges fészkelő volt Magyarországon, bár pontos számadatok nincsenek az akkori állományairól. A faj 1860 és 1900 között a Kárpát-medencéből teljesen eltűnt a vízrendezések, élőhelyvesztés és a már akkor is intenzív fegyveres irtás miatt. Így 1900 és 1947 között nem élt kárókatona Magyarország területén. 1947-ben a mai Szlovákia területén található Pozsonyligetfalun felszámoltak egy kárókatonatelepet , majd az innen szétszéledő madarak egy része fészkelőtelepet alapított a Kis-Balatonon. Ez volt a huszadik század első regisztrált kárókatona-költése Magyarországon. A fajt szigorúan védték ekkortól, kuriózumnak számított.
Az 1960-as évektől kezdett növekedésbe az állomány, ami nagyobb “sebességi fokozatba” a rendszerváltás idején kapcsolt, amikortól újjáéledtek a folyók és a megmaradt vizes élőhelyek, a nagyipar hanyatlásával tisztábbak lettek a vizek és több lett a hal. Az állománynövekedés 2015-ig tartott. Előtte egy évvel vették át a horgászok az uralmat minden hazai természetes víz felett, és megkezdődtek a gyérítések. Ezeknek a hatására, a hazai fészkelőállomány máris a felére csökkent, és a telelőállomány is egyre kisebb.
A kárókatonák gyérítésére vonatkozó engedélyek januárban-februárban lejárnak, onnantól csak halastavaknál szabad lőni rájuk vagy riasztani őket. Bár hallottam olyan környéki halgazdálkodói szándékokról, amik ki akarták volna lobbizni a Helemba-szigeti kárókatona-telep szétlövését költési időben (!), de ezt több okból sem tehetik meg: egyrészt költési időre nem szólnak az engedélyek, másrészt a telepen ugyanott költő gémfajok fokozottan védettek, és maga a sziget is természetvédelmi oltalom alatt áll
– magyarázta a természetvédő.
Korábban többször írtunk arról, milyen ádáz küzdelem folyik a halgazdálkodók és a kormoránok között. A nagytestű madarakat minden évben engedéllyel gyéríthetik a vizek mentén.
