Mozaik

Megjelentek a Körösökben, és a Berettyó felé terjeszkednek a nemkívánatos halak

wikimedia commons
wikimedia commons
A kutató szerint gyakorlatilag invazívak, elméletileg viszont nem.

Egy tavaly szeptemberi felmérés eredményeit tették közzé kutatók, melyben az inváziós halfajunk, az amurgéb terjedését is vizsgálták a Körösök térségében.

Magyar Haltani Társaság oldalán megjelent rövid híradásban arról írtak, hogy 2024 szeptemberében a Fekete-, a Fehér-Körösön, a Körös felső, valamint a Sebes-Körös és a Berettyó alsó szakaszán végeztek halfaunisztikai célú vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából.

A szakemberek a Fekete-Körösön kijelölt legfelső mintaszakaszon a bal parton, Gyulánál kezdték meg a halászatot. A mintaszakasz elején, a vízbelógó fűzgyökerek közül egy adult amurgéb került elő. Vélhetően a Fekete-Körös felső szakaszáról kerülhetett ide, egy határon kívüli hullámtéri víztérből, mivel az alsóbb szakaszokon nem találták meg.

A Körösön közvetlenül a békési duzzasztó alatt és a Sebes-Körösön a körösladányi duzzasztó alatt egészen a Körös és Sebes-Körös összefolyásáig valamennyi mintaszakaszunkon jelen volt a csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) és a kerekfejű géb (Neogobius melanostomus), ellenben a két duzzasztómű felvizén egyelőre nem találták meg képviselőiket.

Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a körösladányi duzzasztó mellett üzemelő halcsatornában, bő száz méterre a bejárattól sikerült fognunk mindkét faj adult egyedeiből egyet-egyet, így vélhetően hamarosan a Sebes-Körös felvizén és a Berettyóban is meg fognak jelenni

– tájékoztattak.

A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb). Ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva

– írta a Pecaverzum hozzátéve, hogy egyes haltani kutatók másként látják a helyzetet.

Sallai Zoltán haltani kutató minden horgászt arra kért, hogy ne engedjen vissza egyetlen gébet sem. Arra a kérdésre, hogy inváziósak-e a gébek, a kutató így válaszolt:

Gyakorlatilag igen, elméletileg nem.

A Tiszában is terjeszkedik a hal és született egy videó arról, ahogy egy balatoni sikló megeszi a gébet. A Dunában is találtak már gébet.

Kapcsolódó
Őshonos halritkaságok élnek a Rákos-patakban
Sokakat foglalkoztat a Rákos-patak "egészségi állapota".
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik