Mozaik

Több mázsa haltetem bűzlik a kiszáradt tiszai holtág partján

Youtube / Bodrogi Attila
Youtube / Bodrogi Attila
Legalább 4 mázsa busa pusztult el Szegváron, az Akolszögi Holt-Tiszában.

Halomban állnak a busatetemek az Akolszögi Holt-Tisza partján – írta a Délmagyar.

Legalább 4 mázsa busa pusztult el Szegváron, az Akolszögi Holt-Tiszában. A halakat horgászok szedték össze egy kupacba, már legalább másfél hónapja. A haltetemek azóta is ott vannak, elképesztő állapotban.

Az Akolszögi Holt-Tisza a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének (HECSMSZ) a kezelésébe tartozik.

Felháborít, hogy valakik a szegvári Akolszögi Holt-Tiszán ilyen felelőtlen módon hagyták ott a haltetemeket, amik már több mint egy hónapja a holtág partján hevernek. Ez egy lehetséges fertőzési gócpont lehet, de a puszta látvány önmagában is felháborító

– panaszkodott Bucsányi László, helyi horgász levelében a portálnak.

A holtág területe hivatalosan 52 hektár, jelenleg jó, ha 10 hektárnyi területen áll víz alatt.

Az akolszögi holtág erősen iszapos, csak akkor kap vizet, ha a Tiszának olyan magas a vízállása, hogy a gravitáció behozza a holtágba. Utoljára 400 napja volt olyan árhullám a Tiszán, ami ezt lehetővé tette, az eltelt idő alatt a víz egy része elpárolgott, és a holtág növényzete is elszívta

– nyilatkozta a lapnak Oláh Szabolcs, a HECSMSZ ügyvezető elnöke.

Jelenleg talán 1,5-1,75 méter körüli víz áll a holtág legmélyebb pontján, de van olyan része, ahol már teljesen kiszáradt és növésnek indult benne a gaz. Ez minden tavasszal így történik, de az árhullám megtölti. Idén viszont a zöldár elmaradt.

Tavasszal jelentős busapusztulást tapasztaltak, de a horgász szerint ez nem áll összefüggésben az alacsony vízállással. A télen legyengült busákat gombabetegség támadta meg. Sok a busa a holtágban, ami miatt táplálékhiány alakult ki.

A busa planktonfogyasztó és a téli időszak nem kedvez a planktonok fejlődésének. A gyengébb busák fogékonyabbak voltak erre a gombás betegségre

– sorolta Oláh Szabolcs.

A horgászok nemcsak Akolszögben, a mártélyi holtágban és a Maty-éri Víztározónál is hasonlókat tapasztaltak.

Facebook / Bucsányi László

Korábban Akolszögben a jó szándékú horgászok gyűjtötték össze a haltetemeket, de mire a horgászegyesületben tudomás szereztek volna erről, már az elpusztult halak nem voltak olyan állapotban, hogy elszállítsák őket. Ahogy a bomlási folyamat megkezdődött, megjelentek a csontkukacok, végül emiatt maradtak ott az elpusztult halak.

Az akolszögi holtágnál az árhullám elmaradása is gondot okoz, ezért a sorsa miatt sokan aggódnak. Bár halmentési célú halászatokat végeznek, a holtág rettentően iszapos, tele van fával, akadóval, ez nagyban megnehezíti a munkát.

Ha nem lesz más megoldás, akkor ezzel a módszerrel élünk. Jelenleg azonban semmilyen jel nem mutat arra, hogy a víz hiánya miatt pusztult el a mintegy 4 mázsányi hal. Amíg ilyen hűvös idő marad, nem lesz gond. Most kivárunk, reméljük, hamarosan érkezik az árhullám. A Tisza vízgyűjtő területén, Kárpátalján, egyelőre biztató a helyzet. Ha minden kötél szakad, akkor kármentesítő vízpótlással szivattyúzunk majd be vizet az akolszögi holtágba

– fogalmazott az egyesület elnöke.

Korábban a Sokszínű vidék írt arról, hogy az Akolszögi Holt-Tisza szinte teljesen kiszáradt, erről Bodrogi Attila amatőr meteorológus drónvideót is készített. A közelmúltban a Velencei-tónál történt döbbenetes mértékű halpusztulás, 1800 kilogramm haltetemet gyűjtöttek össze és szállítottak el. Szándékos mérgezés okozta a tatai Öreg-tóhoz közeli Által-érben tapasztalt tömeges halpusztulást.

Kapcsolódó
25 éve történt a Tisza-völgy Csernobilja
2000. január 30-án, az esti órákban egy romániai nemesfémbánya zagytározójának a töltése szakadt át és cianiddal, nehézfémekkel szennyezett víz került a mellékfolyókon keresztül a Tiszába hatalmas ökológiai katasztrófát okozva.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik