Bizakodóbbak az előző évekhez képest a vadászok Békés vármegyében – mondta hétfőn az MTI-nek az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnökhelyettese.
Zuberecz Tibor kifejtette, a klímaváltozásnak, a korai tavaszodásnak számos negatív hatását tapasztalták meg az elmúlt években. Tavaly februárban olyan meleg, tavaszias időjárás köszöntött be, hogy a gazdák már befejezték a talajelőkészítést, az őszi vetések gyengék voltak, emiatt a mezei nyúl – amely a vármegye legfőbb vadászati bevételét jelenti – nem talált magának takarást, és a ragadozók, mint például az elszaporodott aranysakál-állomány le tudta vadászni.
A másik fő bevételi forrás az őzbakvadászat, amelyre sok külföldi vendégvadász is érkezik. A Békés vármegyei fővadász elmondta, az őz agancsát télen meg kell csípnie egy kis hidegnek, ami az utóbbi években elmaradt, a korán jövő meleg hatására az őzek hamar elkezdték tisztítani az agancsokat, ami azt eredményezte, hogy ugyan mutatósak voltak, de a súlyuk elmaradt a korábbi évektől, pedig az elszámolás alapja a trófeatömeg.
Július-augusztusban, az őzüzekedés idején is sok vendégvadász szokott érkezni, ám tavaly akkor olyan nagy volt a forróság, hogy éjszaka zajlott a párválasztás, amikor őzre tilos vadászni; így ezek a vadászatok eredménytelenek voltak, ami szintén bevételkiesést okozott.
Zuberecz Tibor hozzáfűzte, a fácánra is hatással vannak az aszályos évek, a hajnali harmatok elmaradása, a rovarok számának csökkenése ugyanis megviseli az állományt. A fácán sarjúfészket is képes rakni, azaz ha az első fészek elpusztul, újra rak tojást, de már kevesebbet. Tavaly azt tapasztalták, hogy az első fészekaljak megsemmisültek, a nászidőszak ugyanis egy hónappal korábban kezdődött a korai tavaszodás miatt, ám az azután bejövő fagyok áprilisban-májusban elpusztították a még pelyhes tollú csibéket.
Csak a sarjúfészkelésből lett valamennyi szaporulat, de októberben, a szezon kezdetekor még kevesebb volt a törzsállomány, mint tavasz elején, a szaporodás kezdetén
– mondta.
Hozzátette, hogy az idén kicsit kedvezőbb a helyzet, a februári, 3-4 hetes hidegebb időszak elvette a kedvét a fácánoknak a tojásrakástól és az őzbakoknak az agancsok letisztításától. A márciusi esősebb időszak beindította a vetéseket is, így a mezei nyulak jó eséllyel túlélték az időszakot, szépen látni most süldő nyulat a mezőkön.
Az elnökhelyettes elmondta: a szezonban eddig 1400 őzbak került terítékre, az agancsok mintegy 20 százaléka érmes minősítésű. Ez nagyon jó szám, tavaly 9 százalék volt mindössze, ez most messze az országos átlag feletti – jegyezte meg.
Zuberecz Tibor közölte, 160 kilométernyi közös határuk van Romániával, ahol már a házi sertést is támadja a sertéspestis, ám ez Békésben nem okoz akkora problémát, ugyanis míg 2018 környékén mintegy 800 vaddisznót ejtettek el a Viharsarokban, ez a szám mostanra jelentősen lecsökkent; becslések szerint nem is él 150-200-nál több egyed a vidéken.
„Nyári időszakban még a nyomát sem látjuk, ami nem baj, mert a vaddisznó ellensége az apróvadnak, amely az erőssége Békés vármegyének” – fogalmazott.
