A parajdi sóbányában történt katasztrófa ma már nem csupán a közvetlen környék gondja, a bányából kiszivárgó sós víz Maros megyét is érinti, és amennyiben nem sikerül gyors megoldást találni, a probléma nem áll meg Maros megye határánál. A Kis-Küküllőbe ömlő Korond-patakban megemelkedett a sókoncentráció, emiatt Maros megye több településén a vezetékes víz emberi fogyasztásra már alkalmatlan. De nemcsak a lakosság vízellátása van veszélyben, a folyó élővilága is megsínyli a hirtelen változást, írta a Maszol.ro.
A jelenlegi helyzet szokatlan a Kis-Küküllő élővilága számára, viszont ezt a mértékű sókoncentrációt valamilyen szinten még eltűrik
– mondta el a portál megkeresésére Nagy András Attila biológus. Szerinte most a legfontosabb kérdés, hogy mennyire nő továbbra is a sókoncentráció, és ez mennyi ideig tart.
Ökológiai katasztrófával is fenyeget a vizek megnövekedett sótartalma
Nem mindegy, hogy a sókoncentráció megnövekedik, és lemegy egy árhullám egy nap alatt vagy pedig elkezdik a bányából masszívan kiszivattyúzni a sós vizet, és akár hónapokon keresztül tart ez. A halak a rövid távú stresszt eléggé jól tudják kezelni, de a hirtelen megnövekvő sókoncentrációt már nem élik túl
– hangsúlyozta a szakember.
A természetes vizek sótartalma nagyon alacsony. Az ott élő halak, gerinctelenek – például kérészek – ehhez a finom egyensúlyhoz alkalmazkodtak. Amikor hirtelen megugrik a sókoncentráció, úgynevezett sóstressz éri őket, amit csak bizonyos mértékig képesek elviselni.
Ha most, három héten belül sikerül elvezetni a sós vizet, még enyhíthető a kár. Ha viszont ez elhúzódik júliusra, az sokkal súlyosabb következményekkel járhat
– emelte ki Nagy András Attila, aki hozzátette, hogy jelenleg még a tavaszi olvadásból fakadó magasabb vízhozam segíti a hígítást. Ám, ahogy beköszönt a nyár, csökken a folyók vízszintje, és a sóterhelés hatása felerősödik.
Mint arról beszámoltunk pánikvásárlási roham indult hazánkban, úgy veszik a parajdi sót, mintha nem lenne holnap.
