Óriási, de nagyon szelíd tőrösdarazsakra bukkant az elmúlt napokban egy debreceni állatbarát. Kántás Zoltán a Debreceni Köztemetőben védett rovarok népes lelőhelyénél járt, s ha már ott volt, pazar felvételeket készített a beporzókról.
Szerencsére korábban a tőrösdarazsakat a temető dolgozói is felfedezték, akik a biztonsági szolgálat kezdeményezésére kis táblát helyeztek ki és szalaggal kerítették körbe a területet.
Kántás Zoltán szerint sok internetes fórumon számos tévhit kering ezekről a rovarokról, már csak ezért is fontos jobban megismerni őket. A hajdúsági természetvédő mesélt a Sokszínű vidéknek a veszélytelen tőrösdarazsakról.
A békés óriás tőrösdarazsak (melyek Európa legnagyobb testű darazsai) a látszat ellenére nem élnek kolóniában, nem alkotnak a házi méhekhez, vagy a lódarazsakhoz hasonló “társadalmat”. Az óriás tőrösdarázs magányos faj, teljesen függetlenül elő egyedekről van szó tehát. A helyenként tömeges megjelenésük az ideális szaporodóhelynek tudható be. A lárva korhadó faanyaggal táplálkozó orrszarvú-, vagy egyéb bogarak pajorjában fejlődik a föld alatt. Tavasz végén, nyár elején a hímek jelennek meg először, majd a talaj felett repkedve várják a felbukkanó nőstényeket. A fullánkkal nem rendelkező hímek egyetlen célja a párzás, ezt követően életük hamarosan véget ér
– sorolta a tudnivalókat az állatbarát.
Zoltán azt is elmondta, hogy a nőstények, bár rendelkeznek fullánkkal, szintén igen szelídek, hiszen eleve nincs fészek, amit védelmezniük kellene. Életük a leendő lárvák számára alkalmas élőhely felkutatásáról szól, majd peterakás után ők is elpusztulnak.
Mind a hímekkel, mind a nőstény egyedekkel találkozhatunk virágokon, mivel beporzók, igaz, a táplálékot ők maguk fogyasztják, nem gyűjtenek nektárt. Bár megjelenésük a felszínes szemlélő számára hasonló lehet, a toron látható 4 sárga folt alapján is nagyon jól megkülönböztethetőek a lódarazsaktól, vagy a napjainkban, riogatásra hangolt cikkekben említett ázsiai lódarázstól.
Fontos, hogy vigyázzunk rájuk. A holtfák, tuskók kiszedése és eltávolítása miatt a táplálékállataik (például orrszarvúbogár , szarvasbogár) eleve nagyon megritkultak az elmúlt évtizedekben. Ha tehetjük, akkor biztosítsunk, hagyjunk meg talajjal érintkező, korhadó fát a kertünkben, vagy a közterületeken. Ezzel a védett tőrösdarazsak fennmaradását is segíthetjük
– hangsúlyozta Kántás Zoltán.
A debreceni természetbarát nem először szerepel az oldalunkon, korábban egy beporzóbarát méhlegelőt hozott létre a városban. A rovarok számára létesített élőhelyet önkéntesek segítségével gondozzák. Néhány éve ellepték a tőrösdarazsak Bóly közparkjait.
