Aki a természetben nyitott szemmel és értő füllel járja az útját, annak rengeteg megfigyelési élményben lehet része. Ezek a pillanatok olykor ámulatba ejtők, ami mélyen az emlékezetünkbe vésődik. Ha pedig a megfigyelő egy természetfotós, akkor ezekről a momentumokról különleges felvételeket is tud készíteni, hogy más is meg tudja csodálni és részese tudjon lenni az átélt élményeinek.
Ezzel Kurfis Ica sincs másként, aki nem csak, hogy megörökíti a természetben átélt élményeit, de közösségi oldalán meg is osztja követőivel. A nyugdíjas hölgy Soponyán él és tíz éve a természet csodálója és szerelmese.
Legfőképpen madarakat fotózom és videózom, de természetesen mindent, amit látok. Most volt egy kis fotókiállításom is itt Soponyán
– mutatkozott be Ica a Sokszínű vidék megkeresésére.
A hölgy a közelmúltban nem mindennapi pillanatokat élhetett át, pontosabban fogalmazva hosszú perceket, amiknek a főszereplője a hazánkban természeti oltalom alatt álló kockás siklók voltak.
A kockás siklókat a Balaton különböző helyein láttam, és videóztam. Siófokon, Szántódon és Balatonvilágoson. Nagyon különböző, ahogy a kockás siklók elkapják a halakat. Először úszkálnak körülöttük, majd hirtelen próbálnak elkapni egyet. Nem mindig sikerül, de addig tekeregnek, amíg zsákmányhoz nem jutnak
– mutatta be a helyszíneket, ahol a felvételeit készítette.
A kockás sikló Magyarországon foltokban fordul elő, főleg nagyobb tavaink környékén élnek jelentős populációi, de országszerte találkozhatunk velük kisebb-nagyobb vízfolyások mentén is.
A Szántódon videózott példány szerencsésen kapta el a halat és így aránylag gyorsan le is nyelte. Az a példány a fejétől tudta letuszkolni, ami így gyors nyelést biztosított
– vázolta fel a látottakat.
A kockás sikló gyakran a víz alatt les áldozatára, ilyenkor levegőért csak az orrlyukait dugja a víz színe fölé. Zsákmányát nem fojtja meg, hanem általában a partra vonszolva élve nyeli le.
A balatonvilágosi példány már nem volt szerencsés, ráadásul sokkal nagyobb halat kapott el, és nem tudta befordítani a fejét, így a farkától sokkal nehezebb volt a lenyelése. Szerette volna megfordítani, köré tekeredett, a kövekhez szorította, de sehogy sem sikerült neki. Nagyon megküzdött vele, addig-addig míg kemény huszonnégy perc alatt sikerült elfogyasztania a nagy halat. Egy ideig biztos nem kellett táplálkoznia
– osztotta meg Ica a történteket, és kiemelte, hogy milyen nagy élmény volt megfigyelni, ahogy megküzdött a sikló a táplálékáért.
Megjelenése
A kockás sikló 70-100 cm-re megnövő, karcsú testalkatú kígyó. Az idősebb példányok olykor robusztusabbak is lehetnek. A nőstények nagyobbak és zömökebbek, mint a hímek. Feje hosszúkás, szemei nagyok, dülledtek.
A kockás sikló általában vízben vagy víz közelében tartózkodik, ezért messziről összetéveszthető közeli rokonával, a vízisiklóval.
Életmódja
A párosodási időszak általában április végétől május végéig tart. A nőstények nyár közepétől rakják le tojásaikat vízparti faodvakba, kiegyenlített hőmérsékletű partoldalakba, nádkupacokba. Tojásainak száma 5-25 között mozog. A fiatalok hasonlítanak a felnőttekre, mintázatuk azonban kontrasztosabb.
Természetes ragadozói között emlősök, madarak és ragadozó halak egyaránt megtalálhatók, bár bűzös mirigyváladéka miatt – amelyet a kloakáján át ürít ki, ha zaklatják – feltehetően sok ragadozó elkerüli.
A kockás sikló, ha megfogják, a vízisiklóhoz hasonlóan általában nem harap, de tekergőző farkával és testének hátsó részével kellemetlen szagú anális váladékát fogva tartójára keni. Amennyiben a fenyegető sziszegése és a bűzös váladéka nem éri el célját, a vízisiklóhoz hasonlóan a kockás sikló is holtnak tettetheti magát.
Természetvédelmi státusza
Régebben a Balatonon sokkal nagyobb tömegben fordult elő, mint ma, de magyarországi előfordulási helyein még mindig gyakori fajnak tekinthető. Az utóbbi évtizedekben azonban számos kisebb kiterjedésű élőhelyét megszüntették, így bizonyosan csökkent az állománya. Mivel ökológiai igényei és ezen belül is a tápláléka az egyre sérülékenyebb vizes élőhelyekhez kötik, hosszú távon mindenképpen veszélyeztetetté válhat. Tartós védelmét a vizes élőhelyek védelme biztosíthatja.
A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A közelmúltban tüneményes felvételeken mutattuk meg az őszapó család életét, valamint hírt adtunk arról is, hogy egy ritka trófeát viselő őzet kaptak lencsevégre.
