Vis szigetén, Komiza partjainál, 30-50 méteres mélységben fedezték fel az Adriai-tenger egyik legrégebbi hajóroncsát, egy görög kereskedelmi hajót a Kr. e. IV. századból – írta a Jutarnji List című napilap vasárnap.
Bár magára a roncsra tavaly bukkantak rá (videó itt látható róla), régészek csak most erősítették meg, hogy egy rendkívül értékes lelőhelyről van szó, amely jelentősen hozzájárulhat az Adriai-tenger keleti partvidékén élő korai görög jelenlét megértéséhez – írja az MTI.
Jurica Bezak, a Horvát Konzervációs Intézet vízalatti régészeti osztályának vezető restaurátor-régésze, a kutatás vezetője elmondta: a hajó gerincének jó állapotban fennmaradt maradványai különösen jelentősek, a fényűző hellenisztikus kerámia leleteknek pedig nincs párjuk.
Senzacionalno otkriće na 30 do 50 metara dubine u komiškom akvatoriju kod otoka Visa – brodolom iz doba kada su Grci osnivali Issu i Faros, svoje kolonije na Visu i Hvaru.https://t.co/0pASJeGvSi
— HRT Vijesti (@hrtvijesti) July 8, 2025
Aprólékos, türelmes és precíz munkával egymás után kerültek napvilágra olyan tárgyak is, mint az érmék, a kerámiák, vagy egyéb személyes holmik, továbbá emberi maradványok és a hajó tökéletesen megőrzött törzse – hangsúlyozta.
Marko Lete búvár rámutatott: tisztán látható a hajó építési módja, a kidolgozása és pontossága pedig lenyűgözőnek számít abban a korszakban, ólombevonattal és jól megőrzött fával.
„Ahogy a roncsot fokozatosan ásták elő a tengermeder aljáról, olyan leletek is napvilágot láttak, amelyek úgy néztek ki, mintha tegnap tették volna őket oda” – fogalmazott.
Az elsüllyedt hajó ellátmányt szállított az újonnan alapított kolónia, Issa lakói számára. A hajó luxuskerámiákat, amforákat, valamint olajjal, fűszerekkel és feldolgozott élelmiszerekkel tele edényeket szállított. Az talált bronz érmének az egyik oldalán egy emberi fej, a másik oldalán egy kecske alakja látható. Az előkerült emberi maradvány – egy alkarcsont – nagyon jó állapotban van, és megállapítható lesz belőle a személy kora és neme.
Összességében egy időkapszulára bukkantunk, mintha lefagyasztották volna a történelem egy pillanatát, most pedig lehetőséget kapunk arra, hogy feltárjuk az egész történetet
– mondta Bezak.
50-100 év pontossággal lehet meghatározni, mikor süllyedt el a hajó. Ezzel pedig új betekintést nyerhetünk az akkori kolonizációra és a kereskedelmi kapcsolatkora Szirakúza és gyarmata, Issa (Vis sziget), valamint Párosz és gyarmata, Faros (Hvar) között – tette hozzá a kutatás vezetője, megjegyezve, hogy ez nagyon fontos, mert az antik kor a mostani Horvátország területén éppen a szigetek gyarmatosításával kezdődött, majd onnan terjedt át a szárazföldre.
Az elkezdett, és még több évig tartó kutatást a Horvát Konzervációs Intézet régészei, valamint több Vis szigeti klub búvárai végzik Vis város Örökségmúzeumával együttműködve.
Ahogy arról korábban írtunk, nemrég az emberre nézve a legveszélyesebb cápa egy példányát fogták ki az Adrián, majd vissza is engedték a tengerbe.
