Világszerte a legnagyobb szegénységben élő emberek csaknem 80 százaléka sokkal közvetlenebbül ki van téve a globális felmelegedés által felerősített éghajlati kockázatoknak – figyelmeztetett az ENSZ.
Senki nem tudja elkerülni a klímaváltozás egyre erősödő és egyre gyakoribb hatásait, az aszályokat, az árvizeket és a szélsőséges hőhullámokat, de ezek a problémák a legszegényebbeket érintik a legsúlyosabban
– mondta Hszü Hao-liang, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) ügyvivő igazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ következő, novemberben tartandó klímakonferenciáján (COP30) az éghajlatváltozás elleni fellépésre egyben a szegénység elleni cselekvésként is kell tekinteni.
Az UNDP és az Oxfordi Egyetem gazdaságkutató központja (OPHI) idén is közzétette a globális, többdimenziós szegénységi indexet (MPI), amelyet 109 ország 6,3 milliárd lakosának adatai alapján számítottak ki, figyelembe véve, hogy milyen mértékben nélkülözik az emberek a megfelelő lakhatást, a szennyvízkezelést, az elektromos áramot, a főzésre szolgáló tüzelőanyagot, az élelmiszert és az oktatás lehetőségét.
A jelentés szerint Fekete-Afrikában és Dél-Ázsiában a legsúlyosabb a szegénység, és ebben a két térségben különösen erősen érezhetők a klímaváltozás hatásai is. A szegénységben élő népesség csaknem 79 százaléka, vagyis 887 millió ember közvetlenül ki van téve legalább egy éghajlati kockázatnak: 608 millió embert fenyeget a szélsőséges hőség, 577 milliót a környezetszennyezés, 465 milliót az árvizek fokozódása és 207 milliót a szárazság.
Mintegy 651 millió embert legalább két kockázati tényező is fenyeget, 309 milliót három, illetve 11 millió ember él olyan környezetben, ahol egy éven belül már mind a négy kockázati tényező jelen volt. Az UNDP-jelentésben kiemelték: a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása a fejlesztéseket is fenyegeti.
Annak ellenére, hogy Dél-Ázsiában korábban értek el sikereket a szegénység visszaszorítása terén, de mivel jelenleg az ott szegénységben élő népesség 99 százaléka legalább egy klímaváltozási kockázatnak ki van téve, a térségnek új tervet kell kidolgoznia arra, hogyan tudja egyensúlyban tartani a szegénység felszámolását és a klímaváltozás kezelését célzó intézkedéseket. (MTI)
Egy kutatás szerint a faültetés, a természetes élőhelyek helyreállítása sem elég a klímaváltozás ellen. Nem jó hír, hogy egyre szélsőségesebb időjárásra számíthatunk, és az sem, hogy brutális ütemben melegszik a Balaton.
