Mozaik

Állandóan ugat a szomszéd kutyája? Ezt tehetjük jogszerűen

Unsplash
Unsplash
Meddig muszáj tűrni, és mikor lép közbe a hatóság?

A kutyaugatás egy természetes jelenség – a gond akkor kezdődik, amikor az szinte folyamatossá válik és a környék nyugalmát zavarja. Magyarországon is gyakran fajulnak kiélezett konfliktussá a hosszas ugatások: sok esetben hatósági eljárás vagy akár bírósági ügy lesz belőlük. De honnan tudjuk, mikor lépi át a kutya az „elviselhető” határt, és mi számít ténylegesen jogsértő zajterhelésnek? Ezt foglalta össze az Agrofórum.

Mikor számít jogsértőnek az ugatás?

Bár minden kutya ugat, nagy különbség van aközött, hogy időnként jelez valamit, vagy rendszeresen, hosszan, órákon át hallatja a hangját. Jogszabály ugyan nem mondja ki percnyi pontossággal, mennyi ugatás túl sok, de az 1995. évi LIII. törvény egyértelmű: a környezet terhelése – így a zaj is – nem haladhatja meg a megengedett mértéket.

A legtöbb település saját zajrendeletet alkalmaz, amelyek gyakran külön nyugalmi időszakokat határoznak meg:

  • 22:00 és 6:00 között éjszakai csendidő,
  • több helyen 13:00–15:00 között délutáni pihenő,
  • vasárnap és ünnepnapokon hosszabb vagy egész napos csendidő lehet érvényben.

Ha a kutya ezekben az időszakokban tartósan ugat, azt a hatóság már zajszennyezésnek minősítheti.

Nem minden ugatás számít szabálysértésnek

Alkalmi, rövid jelzés – például ha idegen közeledik – teljesen természetes. A gond akkor kezdődik, ha az ugatás:

  • gyakori,
  • hosszan tart,
  • zavarja a környezet nyugalmát.

A megítélés helyszíntől is függ: egy sűrűn lakott városi övezetben már rövidebb idő is zavaró lehet, külterületen viszont több ugatás is belefér.

Mit tehetünk, ha a szomszéd kutyája zavaróan viselkedik?

1. Beszéljünk a tulajdonossal

Sok esetben a gazda nincs tudatában annak, hogy kedvence egész nap ugat. A kulturált, nyugodt egyeztetés gyakran önmagában megoldja a helyzetet.

2. Panaszt tehetünk a jegyzőnél

Ha a személyes beszélgetés nem hoz eredményt, következő lépésként az önkormányzathoz vagy a jegyzőhöz fordulhatunk. Ők helyszíni ellenőrzést tarthatnak, zajmérést rendelhetnek el, és felszólíthatják a gazdát a probléma megszüntetésére.

3. Milyen szankciók lehetségesek?

Komolyabb vagy ismétlődő ügyekben:

  • figyelmeztetés,
  • akár 150 000 forintos bírság,
  • az állattartási körülmények módosítására való kötelezés is előfordulhat.

Mi okozza a tartós ugatást – és hogyan előzhető meg?

A legtöbb esetben nem rosszindulat áll a háttérben, hanem unalom, szeparációs szorongás, ingerszegény környezet vagy kevés foglalkozás vagy mozgás.

Ilyenkor a legjobb megoldás szakember (kutyatréner, viselkedésterapeuta) bevonása. Egy megfelelően felépített tréning, több séta, játék és odafigyelés sokszor teljesen megszünteti a problémát.

Korábban megírtuk, hogy a saját kertünkben is van, amire engedélyt kell kérnünk. A közterületen viszont pénzbírságot is kaphatunk, ha nem teszünk meg bizonyos dolgokat. Szomszédviták végére is pontot tehetünk, ha tudjuk, kié a kerítésen átlógó vagy áteső gyümölcs.

Kapcsolódó
Elmérgesedett a szomszédvita Dunaújvárosban egy 70 centis kerítés miatt
Évek óta zajlik a pereskedés, egyelőre megoldás nélkül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik