A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás lényegében arra szolgál, hogy ha kárt okozunk valakinek, a biztosító rendezze helyettünk a javítás, illetve a személyi sérülés költségeit. Éppen ezért sokan azt gondolják, hogy bármilyen baj történik, lesz fedezet a javításra – ám ez koránt sincs így. Bizonyos esetekben a kötelező biztosítás egyáltalán nem fizet, vagy csak részben, ami egy baleset után kellemetlen meglepetést jelenthet – írja a Hóvége.
Magától értetődő, de még mindig sokszor okoz félreértést: a saját autónkban keletkező kárt a kötelező nem téríti. Erre szolgálna a casco. A kgfb-nek jogszabályok szabják meg a határait, és több olyan kivétel is létezik, amelyekkel kevesen vannak tisztában. Ilyenkor hiába reméljük a biztosító segítségét, a kár végül a tulajdonost terhelheti.
Mikor nem számíthatunk kifizetésre?
Több olyan helyzet van, amikor a biztosító teljesen jogszerűen tagadja meg a térítést. Ezek közül négy kevésbé ismert, mégis gyakori esetet érdemes kiemelni.
1. Természeti károk
A kgfb csak akkor lép működésbe, ha egy másik fél okoz kárt. Ha viszont jégeső zúzza be a karosszériát, vihar borít rá egy fát vagy villámcsapás miatt sérül meg az autó, az nem tartozik a kötelező hatókörébe. Ilyenkor csak casco vagy saját forrás jelent megoldást.
2. Ismeretlen károkozó
Ha a baleset okozója ismeretlenül távozik, a MABISZ kártalanítási számlája ugyan adhat segítséget – de csak bizonyos esetekben. Ez a lehetőség súlyos személyi sérülésnél vagy halálesetnél működik, ám a legtöbb kisebb kárra nem vonatkozik. Ráadásul a bejelentést 30 napon belül meg kell tenni, különben automatikusan elutasítás a vége.
3. Lejárt műszaki vagy rossz állapotú jármű
Előfordul, hogy a biztosító ugyan kifizeti a károsultak javítási költségeit, de aztán visszaköveteli az összeget a felelőstől. Ez akkor történik, ha a baleset hátterében az autó elhanyagolt műszaki állapota vagy érvénytelen műszaki vizsgája áll. Egyes biztosítók ilyenkor már eleve elutasítják a kárigényt.
4. Ittas vezetés és szándékos veszélyeztetés
A biztosító a károsultnak ilyen esetekben is fizet, hiszen őt védeni kell – viszont a teljes kárt behajtja a károkozón. Az ittas, bódult vagy szándékosan veszélyes vezetés az egyik legszigorúbban kezelt kizárási ok.
Mit tegyünk baleset után?
Ha megtörténik a baj, a szokásos teendők elengedhetetlenek a gördülékeny kárrendezéshez. Ki kell tölteni a baleseti bejelentőt, érdemes fotókat készíteni a helyszínről, szükség esetén pedig rendőrt hívni. A kárt 30 napon belül be kell jelenteni a károkozó biztosítójánál. A biztosító szakértőt küld, aki felméri a sérüléseket, és jellemzően 30 napon belül dönt. Ha az ügyfél nem ért egyet a határozattal, lehetőség van kifogással élni a MABISZ-nál vagy akár bírósághoz fordulni.
Korábban írtunk négy esetről, amikor elveszíthetjük a jogosítványt balesetokozás nélkül, bírságot kockáztatunk, ha a hőségben nem megfelelően vezetünk és a vezetéstechnikai tanácsadó szerint inkább üssük el a vadat, ha elénk ugrik.
