Országszerte közel kétmillió fenyőfa kel el a következő napokban, a vásárlók ma már jellemzően minden fenyőfaj esetében magyar termelésből származó portékával találkozhatnak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint az idén a csapadékhiány és a rovarkártevők okoztak gondot a termelőknek, ennek ellenére a kínálat ebben a szezonban is kiváló minőségű.
Az aszály és a kártevők az idén sem könnyítették meg a hazai fenyőfatermesztéssel foglalkozó gazdálkodók dolgát, hiánytól azonban ebben az évben sem kell tartani. A hazai termelők bőséges kínálattal várják a vásárlókat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint hazánkban mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád és Heves megyékben is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel.
Az elmúlt évtizedben ez a fenyőfaj vált a legnépszerűbbé hazánkban, megelőzve a hosszú ideig csúcstartó lucfenyőt és a kékes színű tűleveleivel gyönyörködtető ezüstfenyőt. Míg korábban a nordmann fenyők importból érkeztek hazánkba, a külföldi tűlevelűek ma már csak választékbővítőként érkeznek az országba,
Az ünnepekre részesítsük előnybe a vágott fenyőt, a „földlabdás” fenyővel szemben, ugyanis jó minőségű és a kiültetés után is megmaradó fenyő speciális nevelést igényel. Amennyiben a földlabdás fenyőfa mellett döntünk, úgy kizárólag hivatalos díszfaiskolából szerezzük be a növényt.
A termelők minden évben, szinte az ország összes településén megjelennek kínálatukkal. A fenyővásárok jellemzően december elején kezdődnek és egészen Szentestéig tartanak. A vásárlást követően érdemes hűvös helyen – teraszon, erkélyen, garázsban esetleg pincében – tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel ilyenkor vizet.
Az az állítás sem állja meg a helyét, miszerint akik műfenyőt választanak, környezettudatos döntést hoznak. Miközben a karácsonyfa célra termesztett fenyők oxigént termelnek, a műfenyők előállítása, megsemmisítése komoly környezeti terhelést okoz. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.
Végezetül pedig gondoljunk bele, olyan ez mintha művirággal köszöntenénk valakit, vagy művirágot tennénk az ünnepi asztalra. Ne tegyük.
Ennyibe kerülnek a karácsonyfák 2025-ben: a prémium nordmann akár 40 ezer forint is lehet. A tapasztalatok szerint a lucfenyőből lesz leghamarabb kopasz karácsonyfa.
