A tavasz egyik első friss zöldsége az újhagyma, amely különösen húsvét környékén kerül gyakran az asztalra. Bár első pillantásra egyszerű választásnak tűnik, valójában több apró jel is segíthet abban, hogy valóban friss és jó minőségű darabot vigyünk haza.
Sokan ösztönösen a legszebb, legegyenletesebb példányok felé nyúlnak, pedig a tapasztalatok szerint érdemes egy pillanatra megállni, és alaposabban is szemügyre venni a hagymát. Különösen beszédes az a rész, ahol a fehér fej a zöld szárba megy át. A természetes módon termesztett újhagymánál ez az átmenet ritkán tökéletes: gyakran enyhén egyenetlen, színében is árnyaltabb, és előfordulhat, hogy apró földnyomok is láthatók rajta. Ez teljesen természetes jelenség, és inkább a frissességre utal, mintsem hibára, írja a dnevno.hr
A túlzottan szabályos, hibátlan és feltűnően tiszta darabok ezzel szemben általában intenzívebb termesztési körülményekből származnak. A méret is árulkodó lehet: a közepes darabok gyakran jobb választást jelentenek, míg a túl nagy, szinte egyforma hagymák kevésbé megbízhatóak ebből a szempontból.
A frissességet nemcsak látni, hanem érezni is lehet. A jó újhagyma zöld szára feszes, mégis rugalmas tapintású, és ha eltörjük, nedvdús marad. Ha a szár puha, fonnyadt vagy száraz, az már azt jelzi, hogy a zöldség nem a legfrissebb. Az illat is fontos kapaszkodó: a friss újhagyma már felvágás előtt is jellegzetes, enyhén csípős illatot áraszt, míg a kevésbé friss példányoknál ez alig érezhető.
Vásárláskor érdemes kerülni az előre megmosott újhagymát, mert a nedvesség felgyorsíthatja a romlást. Sokkal jobb választás az, amelyen még látható a föld nyoma, és amelyet otthon, közvetlenül felhasználás előtt tisztítunk meg.
A választásnál tehát nem a tökéletes külső a legfontosabb. A kissé szabálytalan forma, a természetes színátmenetek, a roppanós állag és a jellegzetes illat mind arra utalnak, hogy valóban friss, jó minőségű újhagyma kerül a kosarunkba.
Amit eddig rosszul csináltunk: ezeket a zöldségeket nem kell meghámozni, írtuk meg korábban.
