Mozaik

Parajdi bányakatasztrófa: 135 kisvállalkozás zárt már be

A drónnal készített felvételen a parajdi sóbánya turisztikai részlegének valamikori bejárata 2025. június 18-án. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esõzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba. MTI/Kiss Gábor
A drónnal készített felvételen a parajdi sóbánya turisztikai részlegének valamikori bejárata 2025. június 18-án. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esõzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba. MTI/Kiss Gábor

Főként a turizmusban, közétkeztetésben és utcai kereskedelemben érdekelt cégek szüntették be tevékenységüket – tudatta István Róbert, a Hargita megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság vezetője.

A székelyföldi intézményvezető a Hargita megyei prefektusi hivatal hétfői ülésén ismertetett jelentésében rámutatott: tavaly 135, a tevékenység megszüntetéséről szóló határozatot regisztráltak kisvállalkozók részéről – számolt be az Agerpres.

Ezek többsége Parajdon és más, turizmusból élő környékbeli településeken működött

– mondta az intézményvezető.

A kisvállalkozások tevékenységének megszüntetése összefügg a Parajdon tavaly májusban bekövetkezett bányakatasztrófával, amelyben a Korond-patak vize elöntötte a székelyföldi turizmus egyik motorjának számító sóbányát.

Elsősorban az utcai kereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozások – kürtőskalács-, lángos- és vattacukorárusok – szüntették be tevékenységüket. De szálláshelyek, panziók is vannak, melyek a bezárás mellett döntöttek.

A kisvállalkozók azzal indokolták döntésüket, hogy a turisták elmaradásával nem éri meg fenntartani a kereskedelmi tevékenységet. Közölték: amennyiben javulna a helyzet, újból kérvényezik a működési engedélyt.

Bár nem nagyvállalatokról van szó, a kisvállalkozások bezárása nagy hatással van Parajd és a fazekasságáról híres Korond gazdaságára. Számos helybéli családnak a megélhetése függött a turizmushoz kötődő bevételektől

– mondta az igazgató.

István Róbert szerint Parajd és környéke volt a székelyföldi megye legaktívabb turisztikai térsége, a szezonális ellenőrzések mintegy 40 százalékát is itt végezték.

Jánó Edit Andrea, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetője szerint a parajdi bányakatasztrófa hatása a munkaerőpiacon is érezteti hatását. Mint közölte, a nagyközségben 2025 májusa és decembere között 69-ről 121-re nőtt a munkanélküliek száma. Nemrég egy szálláshely jelentette be, hogy tucatnyi alkalmazottat bocsát el, de a csoportos elbocsátások mellett egyéniek is vannak.

Arról is beszámolt, hogy a településen jelenleg nincsenek üres állások, a munka nélkül maradt parajdiak a turisztikai ágazatban legközelebb a 37 kilométerre található Székelyudvarhelyen helyezkedhetnek el.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába 2025 májusának végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát.

A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött. (MTI)

Döbbenetes fotók is készültek a parajdi katasztrófa helyszínéről és Parajd polgármestere úgy nyilatkozott, hogy vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk. Itthon pedig pánikvásárlás kezdődött, úgy vették a parajdi sót, mintha nem lenne holnap.

Kapcsolódó
Videó: egyre aggasztóbb méretűek a kráterek a parajdi sóbánya felett
A friss drónfelvételek megrázó képet festenek a parajdi sóbánya környékéről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik