A Sóvidék Televízió friss drónfelvételei megrázó képet festenek a parajdi sóbánya környékéről: a bánya feletti munkaterületen mély repedések és beszakadt felszínszakaszok tanúskodnak arról, hogy a föld alatti üregek egyre nagyobb területen adják meg magukat. A felvételeken jól látszik, hogy több helyen már összekapcsolódtak a korábban kialakult mélyedések, hatalmas árkokat, vízzel telt krátereket hagyva maguk után.
Szakértők szerint a föld alatti struktúrák továbbra is instabilak, és újabb beomlásokra is számítani lehet – írja a Transtelex. Bár a katasztrófa kezdetén még egy hirtelen, nagy összeomlástól tartottak, végül kiderült: a süllyedések fokozatosan, hullámokban következnek be. A legelső kráterek már néhány nappal a bánya feltöltését követően megjelentek, és azóta is folyamatosan terjednek.
A helyszíni állapotokat súlyosbítja, hogy a felszínre jutó sós víz elöntötte a mélyedéseket, tovább gyengítve a földrétegek stabilitását. Kovács J. Szilamér geológus szerint a következő nagyobb beomlás a Párhuzamos bánya egy kritikus szakaszán várható. Mint írta, elképzelhető, hogy a Dózsa-akna felvonószerkezetének masszív betoneleme adja meg magát elsőként, ami további szerkezeti károkat idézhet elő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bánya többi része jelenleg stabil.
A kialakult kráterekből kiszoruló sós víz közvetlenül hat a térség vízfolyásaira is. Petres Sándor, Hargita megye prefektusa csütörtökön megerősítette: a régi bányajáratokból kiszivárgó sós víz jelentősen emelte a Korond-patak sótartalmát. A veszélyeztetett területek lakossága továbbra is evakuálás alatt áll, noha a hatóságok szerint a lakosságot érintő közvetlen veszély nem nőtt az elmúlt napokban.
Luci Ervin, a román vízügyi hatóság műszaki igazgatója szerint a reggeli mérések valóban megerősítették a sótartalom emelkedését. A szennyezés első hulláma már elérte a Maros folyót is, és Soborsin (Săvârșin) térségében már mérhető a sókoncentráció. A román hatóságok jelenleg minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a szennyezett víz ne jusson át Magyarországra – ezt víztározók megnyitásával és hígítással próbálják megakadályozni.
A helyzet továbbra is komoly, és a természeti környezet mellett a közeli települések infrastruktúráját is fenyegetheti. A szakemberek szerint elhúzódó válsággal kell számolni, hiszen a bányában zajló folyamatok még messze nem értek a végükhöz.
Korábban írtunk arról is, hogy a Maros magyarországi szakaszán a sókoncentráció stagnál, és akár az egész élővilág elpusztulhat a vizekben. A parajdi sóbánya utolsó esélye pedig a kibetonozott patakmeder lehet.
