A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, a vizes élőhelyek mentén túrázva, nagy valószínűséggel találkozunk nádi tücsökmadárral. Ha nem is sikerül megpillantanunk, hangjáról jól felismerhetjük, olvasható a park honlapján.
A cikkből kiderül, leggyakoribb tücsökmadárfajunk testhossza alig több mint 10 cm, testtömege 14-17 gramm. Tollazata mintázat nélküli világos barna, csak a háti része sötétebb, vörösesbarna. Sikeres költésének egyik legfontosabb feltétele az állandó vízszint, hiszen táplálékát a víz felszínének közeléből szerzi, szúnyogokkal, hernyókkal, pókokkal és tegzesekkel táplálkozik.
Ha ez a rejtett életmódú nádi madár véletlenül szemünk elé kerül, mindig alacsony magasságban repül, vagy a zsombékokon és a nád alsó részében mozog.
Hangját az alábbi videóban meg is lehet hallgatni:
Vonuló, áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon. Hazánkban rendszeres fészkelő. Évente rendszerint kétszer költ, fészkét a víz felszínéhez közel építi. A hím április végétől énekével csábítja a tojót. Első fészkelése május közepétől június közepéig tart, a második júliusra esik. A fészket a tojó készíti el, de a hozzávaló száraz nádat a hím gyűjti. Fészekalja 4-6 darab, 25 milliméteres nagyságú tojásból áll, melyeken a tojó 12-13 napig kotlik, a hím a táplálékról gondoskodik.
A nádi tücsökmadár nagyobb, ritkán aratott nádasok, gyékényesek madara. Kis számban halastavak, folyók nádszegélyében is előfordul. Leginkább a klímaváltozás hatásai fenyegetik, mivel fészkelőhelyeinek kiszáradása, illetve megszűnése jelenti számára a legnagyobb veszélyt. Örvendetes, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyein, illetve a Biharugrai-halastavaknál járva nincs olyan alkalom, hogy ne hallanánk jellegzetes énekét, zárták a cikket.
Mint nemrég megírtuk, különleges megfigyelést tartogatott a fülemülék éjszakája, Zalában pedig olyan meglepetés fogadta egy oszlopon a természetvédőket, hogy vissza kellett tolatniuk.
