A hőségben domborodik ki igazán az agglomerálódási zsákutca. A miniszterelnök azt kérte, hogy takarékoskodjunk a vízzel, az Élő környezetért felelős miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyep most várhat, nem olyan fontos, a hírekben az autómosás és a medencefeltöltés másodlagosságáról, priorizálásról van szó. Több agglomerációs településen okoztak gondot a múltban is a kánikula idején kialakuló vízhiányok, Solymártól Ráckevéig. Budapest népessége ennek ellenére hullámokban, de egyre fogy. Miközben az agglomerációja hízik, zabálja fel a város körüli zöld gyűrűt
– írta keddi Facebook-posztjában Bardóczi Sándor.
Budapest főtájépítésze úgy fogalmazott, a főváros jellemzően a Dunából veszi a vizét, a csápos kutak rendszere a Szentendrei-szigeten, az újpesti Duna-parton, a Margitszigeten és Csepelen több mint 120 éve szolgáltat a dunai kavicsterasz, és a benne élő mikrobák által megszűrt, nagyon jó minőségű ivóvizet üzembiztosan, amivel a kolera-korszakait le tudta zárni a főváros.
„A város hálózata a rezsicsökkentés áldásos következményei miatt ugyan rendkívül rossz állapotban van és a karbantartásra alig jut forrás, de a kapacitás Budapest területén belül – amennyiben a Dunában nincs extrém alacsony vízállás, vagy nem alakul ki egyes kutakat, átemelőket az elszennyeződés veszélye miatt lezárni kényszerülő tartós havaria állapot – stabil” – magyarázta.
Budapestet arra készítették fel, hogy 2,5 millióan laknak majd ott
A rossz hír ebben szerinte az, hogy az extrém szélsőségek a klímaváltozással nőni fognak, tehát mind a legkisebb vízállás, mind pedig a legnagyobb folyamatos teszt alatt fog állni a következő 50 évben.
Tehát az, hogy pillanatnyilag Budapesten nincs vízprobléma, idővel zárójelbe kerülhet. A jó hír viszont az, hogy Budapestet a 80-as évekre úgy készítették fel, hogy itt 2 és félmillió ember fog lakni, és azok a 80-as évek színvonalán elérhető csaptelepeken, víztakarékos zuhanyrózsák és és mosogatócsapok nélkül fognak vizet pazarolni. Ehhez képest van az, hogy Budapesten már nem laknak 1,7 millióan sem, és a csepegtető öntözéstől, a víztakarékos mosogatógépen át a víztakarékos zuhanyig minden a csökkenő vízfelhasználás felé mutat
– értékelt.
Csapdahelyzet az agglomeráció
Bardóczi szerint Budapesten annyira biztos a vízszolgáltatás – ha éppen nincs csőtörés, ami egyre gyakoribb – hogy ő segíti ki az agglomerációt, ha éppen az megszorul.
Merthogy ez a csapdahelyzet: kiköltözni zöldbe, olcsóbb telekre, ingatlanra azt is jelenti, hogy az agglomerációs vízellátás koppanásig van járatva akkor is, ha épp nem üt be a krach, és nem növekszik meg a vízigény. Az agglomerációban egyre többször fog felmerülni a vízkorlátozás lehetősége vagy a szolgáltatási leállás réme Nincs ingyenebéd. Ebben sem
– fogalmazott.
Bejegyzését azzal zárta, „s akkor arról még egy szót sem beszéltünk, hogy azok a nagyokosok, akik kifundálták a vízhűtéses Paks2-őt, most végignézhetik, hogy a Duna hőfoka miatt Paks1 enenergiatermelését is korlátozni kell, s ez nem először történik meg, csak közben meg egyre több a klíma, és az elektromos hálózatunk az összeomlás szélén áll.”
