Az Agerpres.ro számolt be arról, hogy Arad megyében az elmúlt hónapok csapadékhiánya miatt kiszáradt a Maros valamennyi mellékfolyója, a folyó pedig már csak az ilyenkor megszokott vízmennyiség mintegy harmadát szállítja – írta meg a Szegeder.
A négy fő mérőponton mindenütt jóval a sokéves átlag alatt alakul a Maros vízhozama. Soborsinnál másodpercenként 63,8 köbmétert mértek, Lippánál az átlag 26, Aradnál 29, a magyar határhoz közeli Nagylaknál pedig 32 százalékát. Nagylaknál ez másodpercenként 42,8 köbméteres vízhozamot jelent.
A Maros Nagylak térségétől Magyarország felé folytatódik, Apátfalva és Makó mellett halad el, majd Szegednél torkollik a Tiszába.
A magyar vízügy adatai szerint szeptember 1-jén 0 órakor Makónál mínusz 117 centiméteres vízállást és másodpercenként 36,9 köbméteres vízhozamot mértek. Hatalmas ingadozás volt azonban a vízállásban, mert szeptember 2-ára már 10 centivel alacsonyabb, mínusz 127 centi volt a folyó, késő délutánra végül 5 centivel magasabb lett a vízállás
– írta a portál.
A Maros ugyanakkor még nem érte el a történelmi minimumot, ugyanis a térségben valaha mért legalacsonyabb vízhozamot 1985 januárjában jegyezték fel, mindössze másodpercenként 15,5 köbméterrel. Ez Makónál 30,2 köbméter volt mínusz 127 centis víznél.
A rendkívüli szárazság és a fogyó vízkészletek miatt többféle korlátozást vezettek be. Az Aradi Vízügyi Vállalat 16 településen éjszakai vízkorlátozást alkalmaz, éjfél és hajnali négy óra között elzárják a vizet, hogy a tározók nyomása és tartaléka napközben helyreálljon. Kiszenden naponta csak két órán át van víz a hálózatban, miközben az öntözési célú Marosvíz-kivételt is korlátozták vagy megtiltották a minimális ökológiai vízmennyiség védelmében.
Írtunk arról is, hogy akkor az aszály, hogy sétálni is lehet a Tisza-tó medrében és műholdkép mutatják meg, mennyire összezsugorodott a Velencei-tó. Ősszel pedig a lecsapolt halastavak vizével „itatják meg” a környező tájakat.
