A Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnepen a pásztorok és jószágaik – magyar racka juhok, nóniusz lovak, bivaly- és szürkemarha-fogatok – vonultak végig a pusztai legelőkről a téli szálláshely felé, ahogy tették azt évszázadok óta.
A Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep, Kézműves Vásár és Darufesztivál az évek során több ezer látogatót vonzó egész napos rendezvénnyé nőtte ki magát, mely a Hortobágyi Nonprofit Kft., a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és Hortobágy Község Önkormányzata által közösen szervezett esemény.
Hortobágyon a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek. A pásztorok gazdasági évének ezen fontos eseményét ünnepelték Hortobágyon a híres Kilenclyukú híd lábánál október 24-én.
Dömötör napja október 26-án van, melyhez számos népszokás kapcsolódik.
Az Arcanum cikke szerint az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.
Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek ilyenkor. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak.
A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak.
Időt is jósoltak ezen a napon.
A megfigyelések szerint a Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjele. És még egy érdekesség: Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.
Arról is beszámoltunk, hogy tragikus aszály sújtotta a Hortobágyot, mégis milliárdos természeti kincs bukkant elő, de tavasszal a kihajtásról is készültek lenyűgöző fotók.
