Régen karácsony és húsvét táján a nagy böjtök idején fogyasztották, és nem véletlen. A csíráztatott növények jótékony hatása ma már sokak körében ismert és elfogadott.
- segítik a méreganyagok kiürülését a szervezetből,
- jótékonyan hatnak az emésztésre,
- hosszú távú fogyasztásuk csökkentheti az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, illetve kedvezően hathat a vérnyomásra,
- természetes forrásokból tölti fel a kimerült ásványianyag- és vitaminkészleteket. B,- D,-E vitamintartalma magas, ezen kívül tartalmaz még vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot és folsavat!
A csíramálé igazi varázslat
Elkészítése több napot vesz igénybe, de megéri a fáradozás.
Hozzávalók
- 30 dkg búza
- 40-50 dkg liszt (lehetőleg teljes kiőrlésű)
- 1,5 liter víz
Elkészítés
Válogassunk ki hibátlan búzaszemeket és áztassuk be néhány órára vízbe. A vízből kiszedett búzát öblítsük át és helyezzük kb. 2 cm vastagon egy tálcára, és takarjuk le vizes ruhával. Naponta szükséges cserélnünk ezt a párásító ruhát. A szemek csíráztatása lehetőleg ne napfényes helyen történjen, hogy a kinőtt csírák ne zöldüljenek meg, gyökere fehér kell, hogy maradjon. Ez azért nagyon fontos, mert a gyökérzet tartalmazza a csíramálé édességének 70%-át. Amikor kb. 5-6 cm-esek akkor a csíráztatott növényt daráljuk le. Az így kapott pépből nyomkodjuk ki a levet. Ha sikerült jól kisajtolnunk a lét a darálékból, akkor azt kidobhatjuk (bár komposztanyagnak kiváló). A présléből kis pohárnyit tegyünk félre, erre később szükség lesz.
A megmaradt csíraléből készül a csíramálé. A csíraléhez adjunk hozzá annyi lisztet, hogy az állaga olyan legyen, mint a palacsintatésztáé. Ezután beleöntjük kiolajozott tepsibe és a félretett kispohárnyi csíralét a tetejére öntve közepes lángon kezdjük sütni. Közepes lángon 1,5- 2 óra alatt készül el, függően attól, hogy ki mennyire szereti sülten. Hidegen vágható.
A csíramálé önmagában is édeskés, de ízlés szerint tálalásnál tehetünk rá cukrot, mézet, fahéjat.
Megjegyzés: a lisztet helyettesíthetjük zabpehellyel.
