Egyre nagyobb divat a kapszulás kávé, hiszen használata egyszerű, nem jár vele kosz, piszok, nem kell gázon matatni még félálomban korán reggel, helyette egy gombnyomással friss, illatos nedűt varázsolhatunk magunknak. Vajon jogos a kotyogós iránt rajongók azon félelme, hogy a kapszulás kávé kiszoríthatja kedvencüket a piacról?
A kotyogóssal főzött kávé élvezete már az elkészítés pillanatában elkezdődik, a kávé ledarálásával. Az igazi ínyencek ugyanis otthon őrlik a szemes kávét. A kapszulás kávéfőző mellett a gyorsasága szólhat, ugyanakkor számtalan kérdést vet fel a használata.
Kotyogós történelem
Luigi di Ponti alkotta meg először a kis nyölcszögletű fém kávéfőzőt 1933-ban az Alfonso Bialetti néven működő vállalatnak, a kávéházi fogyasztás otthoni, megfizethető alternatívájaként. A kotyogó három üreges szintből áll, az alsóba töltjük a vizet, lehetőleg forrót, de legalább meleget, a középső tartóba tesszük az őrölt kávét, de ne tömjük meg, a harmadik üreges szintre pedig a hő hatására kifolyik a kész kávé.
A kotyogós műfaj egyébként akkor virágzott fel, amikor az 1929-es nagy gazdasági világválság után az embereknek szerényebbek lettek az anyagi lehetőségeik, és kevesebben engedhették meg maguknak, hogy eljárjanak kávézni az olasz bárokba.
A dizájn aztán az évek során olyan ikonikussá vált, hogy helyt kapott a New York-i MoMában és a London Science Múzeumban is. További érdekesség, hogy amikor a szerkezet feltalálója meghalt 2016-ban, hamvait egy nagyobb kotyogósban helyezték el. Remélhetőleg senki nem főzte le kávénak…
Az eszpresszó-készítés aranyszabályai
25 másodperc alatt, 9 bar nyomáson, 6,5 +/- 0,5 gramm olasz pörkölésű őrleményből mely megfelelő finomságúra van őrölve, tömörítés után 92°C +/- 2°C fokos víz átfolyatásával 25 ml eszpresszót nyerjünk!
A 25 ml mennyiségre érdeme lenne odafigyelni, mert nálunk a kávéházakban inkább a dupláját adják. Az eszpresszó a legösszetettebb kávéital: egyszerre oldat, emulzió és hab. Állagában szűrt, de nem áttetsző, olajosan sűrű, de nem zaccos. Lefőzés után azonnal fogyasztandó.
A Bialetti márka idővel eggyé vált a kotyogós fogalmával, de nem valószínű, hogy a cég esetleges megszűnése a kávéfőző végét is jelentené. Előfordulhat, hogy eltűnik a Bialetti márka, de az ikonikus nyolcszög valószínűleg az egyszerű, hatékony kialakítása miatt továbbra is érvényesül majd.
A videó tökéletesen szemlélteti a kotyogós kávéfőző működési elvét.
Kapszulás kávéfőző gépek
A kapszulás kávéfőző gépek divatja miatt nehéz idők járnak a kotyogós kávéfőzők gyártóira. Az olasz Bialetti-csoport, az eredeti kotyogós atyja adósságot halmozott fel 2018-ra, és komoly kérdések merültek fel az üzlet további fenntarthatóságával kapcsolatban.
Az IRI piackutató cég felmérése szerint 2018-ban 5,1 százalékkal alacsonyabb volt a kotyogós kávéfőzők értékesítése, mint az azt megelőző évben, miközben a kapszulás kávé értékesítése 16,8 százalékkal nőtt. Még Olaszországban is ez a helyzet, ahol a háztartások 70 százalékában van kotyogós kávéfőző
– mondta Francesca Arcuri, a Filicori Zecchini olasz kávéforgalmazó cég kommunikációs igazgatója.
Ugyanakkor a kapszulás gépek használata kapcsán is felmerül egy-két nyugtalanító kérdés.
A kapszulás kávék egyszerűek és szépek: általában nagyon vonzó dizájnnal érkeznek a kávéfőzőik, és nem kell kávéadagolással bíbelődnünk, egyszerűen beléjük illesztjük a kávékapszulát, és már kész is a finom specialitás.
Ezért ne használjuk
Az Egyesült Államokban 2015-ben a kávéfogyasztók 27%-a kapszulás kávét használt. Négy évvel előtte, 2011-ben még csak 7% volt ez az arány. Az ok valószínűleg a kávéfőzők árának csökkenése, valamint az, hogy kapszulás kávét készíteni a világ legegyszerűbb dolga: csak beletesszük a kapszulát a kávéfőzőbe, megnyomjuk a gombot, és már készül is a finom fekete.
A legnagyobb vállalatok egyelőre nem foglalkoznak a problémával, sem a Nespresso, sem a Keruig hagyományos kapszulái nem újrahasznosíthatók.
A kapszulák ugyanis egyedül úgy lennének újrahasznosíthatók, hogy külön választjuk őket összetevőik szerint, csakhogy általában időmegtakarítás céljából vásároljuk az ilyen termékeket, így valószínűleg senki nem fog leülni otthon a konyhában, és különválogatni a kapszula tetejét az aljától. Ráadásul ezeket a kapszulákat nagyon ellenállóvá tervezik (nem véletlenül, hiszen forró víznek kell átmennie rajtuk), így a hagyományos újrahasznosítás során nem lehet őket felhasználni.
Igaz, újabban elkezdtek újratölthető kapszulákat is gyártani a cégek, de kérdéses, hogy ez mennyire népszerű azok körében, akik a kapszulás kávéfőzővel éppen hogy időt és macerát spórolnának.
Amellett, hogy ezen kávéfőzők és a kapszulák ára is elég borsos, nem is kompatibilisek többnyire csak a saját gyártásúak egymással, kísérletezni meg végképp nem jó otthon ezt illetően, hisz a szervízben elveszhet a garanciális javítás, a nem megfelelő használatra hivatkozva.
Felröppent korábban az a hír is, hogy extrém rákkeltő hatása van a kapszulából készített kávénak a technológia miatt. Ugyanis a légmentesen lezárt kapszulák megakadályozzák, hogy a rákkeltő, amúgy illékony furán, a kávéfőzés mellékterméke, elpárologjon.
A magasabb koncentráció oka, hogy a légmentesen lezárt kapszulák megakadályozzák az amúgy illékony furán elpárolgását, míg a csepegtetős gépek nagynyomású forró vízzel készítik el a kávét, amelynek következtében az anyag nem kerül bele az italba
– magyarázta Javier Santos, egyetemi analitikus kémia professzor.
Minél hosszabb ideig van a szabad levegőn a kávé, akár bögrében, vagy korsóban, annál nagyobb mennyiségben tud távozni belőle az anyag – idézte a szakembert a Science Daily tudományos hírportál.
Hamburgban döntött az önkormányzat
A hamburgi helyhatóság 2016-ban kitiltotta a kapszulás kávékat a közintézményekből, hiszen a rengeteg eldobott kapszula mérhetetlen mennyiségű szemetet termel. Természetesen nem szólhatnak bele, ki milyen kávéfőzőt vásárol, és milyen mértékben óvja a környezetet otthon, de döntésükkel felhívták a közvélemény figyelmét egy komoly problémára. Óvatos becslések szerint csak 2012-ig 28 milliárd kapszulát használtunk el. Ez a szám felfoghatatlanul nagy.
Tehát ha összevetjük a pro és kontra érveket, megállapíthatjuk, hogy még mindig jobban járunk, ha maradunk a hagyományos kotyogós kávéfőzésnél, amelynél az igazi ínyencek szerint egyébként sem létezik finomabb a világon.
Kiemelt kép: pixabay.com