Mi köt össze egy mamutot, egy lovasíjászt és Űrdongót? Elárulom. Az, hogy mindhárom olyan alkotás, ami Rónaszéki Zoltán fémszobrász műhelyében készült újrahasznosított hulladékból. Egész pontosan kiselejtezett autóalkatrészekből. A Cseszneken élő eredeti szakmája szerint karosszérialakatos Zoltán egy véletlen folytán kezdett kiselejtezett alkatrészekből valami egészen mást készíteni, ám mára a fémszobrászat lett az élete.
Nemrégen készült el monumentális alkotása, a 3 méter magas, 600 kilogramm súlyú Űrdongó, ennek apropóján beszélgettem vele.
Hogyan kerültél kapcsolatba a fémmel és az alkotással?
Már gyermekként is érdekelt minden, amivel maradandót alkothatok. Rajzolás, festés, faragás. Mindent kipróbáltam. Nagyjából 13-14 éves lehettem, amikor megtanultam használni a hegesztőt, innen már nem volt megállás, éreztem, hogy ez az én utam! Kovácsoltvas jellegű virágtartókkal, gyertyatartókkal kezdtem, majd az első vas rózsámat is elkészítettem. Rengeteg az ebből az időszakból származó tárgyam megvan a mai napig. Számomra ez a lényeg: olyan maradandó tárgyat alkotni, amiben akár több generáció gyönyörködhet.
Mi vezetett el a fémszobrászkodáshoz?
A középiskolában karosszérialakatosként végeztem, és a következő 10 évben a szakmámban dolgoztam. Apróságokat készítettem ugyan mellette, de nem tudtam igazán kiteljesedni. De az alkotásvágy kétség kívül végig ott szunnyadt bennem. 2018-ban munka mellett letettem az Awi hegesztő szakmát. Nem azért, mert bármiféle célom volt vele, egyszerűen csak kezdeni akartam magammal valamit. Ekkor még nem is sejtettem, hogy ez később hatalmas hatással lesz az életemre. Aztán egy nap az akkori munkahelyemen, egy kedves kollégám felmondásakor elkészítettem az első újrahasznosított dísztárgyat a műhelyben rendelkezésre álló, kidobásra ítélt autóalkatrészekből. Egy kis motort. Hirtelen ötlet volt, de elindított a mostani utamon.
Ekkortól kezdtél el kiselejtezett alkatrészekkel dolgozni?
Igen. Elkezdtem ajándékba, majd később kérésre dísztárgyakat készíteni. Egyre több és több “megrendelés” érkezett, amíg aztán választás elé érkeztem. Döntenem kellett, hogy munka mellett folytatom tovább – tudtam, hogy így nem tudok igazán kiteljesedni – vagy felmondok és megpróbálok teljes munkaidőben, ezzel foglalkozni. Nem volt könnyű döntés, majd két évig hezitáltam, csak aztán döntöttem a főállású fémszobrászat mellett. Életem legjobb döntése volt!
És már két éve alkotsz rendületlenül.
Pontosan. Töretlenül haladok előre, remélem még nagyon sokáig! Ez idő alatt több száz alkotás hagyta el a műhelyt, nehéz lenne 1-2 kedvencet kiemelnem. Volt több vonat makett, amit elkészítettem, rengeteg személyre szabott dísztárgyat is csináltam, de elkészítettem “Wall-e”-t is a kis robotot is. A lovasíjász volt az első alkotásom, ami külföldre került, arra nagyon büszke vagyok, de a mamut szobrom is nagyon fontos nekem, ami tavaly készült el 120 munkaóra alatt, 2 mázsányi vasból, számtalan kiselejtezett alkatrészből és csapágyból. Most a cseszneki vár lábánál van kiállítva.
Most pedig elkészült az eddigi legnagyobb munkád, Űrdongó.
Igen. Az Űrdongó megrendelésre készült. Amikor először beszéltem a megrendelővel, alig akartam elhinni! Nagyon belelkesültem, és alig vártam, hogy elkezdhessem. Sok munkám volt, így a tervnek fél évig várnia kellett. 2021 nyarán kezdtem el, majd nemrég, 2022 januárjában fejeztem be. Fél év alatt nagyjából 400 munkaóra ráfordítással jött létre, bár ha a rengeteg agyalást is beleszámítom akkor ennek inkább a duplája. Hatalmas lett, nagyjából 600 kilogramm és 3 méter magas. Miután összeállt, a végleges verzió (az elején a térdétől visszabontottam és újrakezdtem mert nem tetszett), Csillag Richárd barátom 3 óra alatt 250 kilogramm homok felhasználásával tisztította meg, ipari homokszórás technológiával. Majd ezt követően lelakkoztam és a képeken is látható részeket sárgára festettem. Ma már a megrendelőnél van.
Már szóba került, hogy kiselejtezett anyagokkal, főként autóalkatrészekkel dolgozol. Fontos neked a környezettudatosság, az újrahasznosítás?
Lényegében bármit felhasználok, ami hegeszthető, legyen az háztartási gépalkatrész, evőeszközök, vagy szódáspatron, de javarészt valóban autóalkatrészből dolgozom. Amit én újrahasznosítok csepp a tengerben, de én hiszem, hogy egy nagyon jó eszköze lehet a figyelemfelkeltésnek. A munkáim remélhetőleg rávilágítanak arra, hogy ha valami elromlik, nem biztos, hogy azonnal ki kell dobni. Meg lehet javítani, vagy akár teljesen új funkciót lehet neki adni. A gyerekek környezettudatos nevelésében is hatalmas szerepe lehet az effajta újrahasznosításnak, mivel nagyon érdekesnek találják. Én pedig örülök, ha csak egy embert is rádöbbentek erre, és kevesebb szemét lesz a világban. Jövőbeni terveim között például szerepel, hogy szeretnék majd egy állandó kiállítást csinálni, ahol a tudatosság felé lehetne terelni a gyerekeket. Ez egyelőre nem tud megvalósulni, mivel a folyamatos megrendelések miatt nem tudok “készletre” dolgozni, de a terv megvan a fejemben.
És ha már szóba került… Mik a terveid a jövőre nézve?
A jövőben szeretnék minél nagyobb dolgokat készíteni, minimum évente egyet. Remélem lesznek még olyan extrém megkereséseim, mint Űrdongó volt. Szeretem a kihívásokat. Hosszú távon pedig nagyon szeretnék külföldre is dolgozni. Vannak saját ötleteim is, amiket a megrendelések mellett szeretnék megvalósítani, ezek egyelőre legyenek az én titkaim, hogy amikor sikerül megcsinálni legyen meglepetés.
Aki kíváncsi Rónaszéki Zoltán alkotásaira, facebook oldalán további alkotásokban gyönyörködhet.
