A legújabb gasztrokalandunk alaphangját – amolyan vegán hangvillával – a nagylányunk látogatása adta meg, aki a franciaországi szüret után pihent meg családjánál, hogy már utazzon is tovább Törökországba, egy hippifesztiválra.
A bevezetőből talán már ki is derült, hogy a vegán különlegességek ideje mindig a legidősebb gyermek látogatása, hiszen mit is tehet mást a szülő, minthogy valami szuperkajával lepi meg a világvándor családtagot. Nálunk is így történt a minap, és az eseményeket természetesen serényen dokumentáltam.
A terep nem új, hiszen az öt fős csapat felnőtt tagjai nagyon szeretik a sós finomságokkal töltött tepsis palacsintát, aminek a belső titkait mindig valamilyen ragu adja, leggyakrabban gombás szószt készítettünk, de került már bele borsópörkölt és a „legesleg” eddig a vegetáriánus székelykáposzta volt palacsintával körbetekerve.
Most azonban a vegán birodalom határain belül kellett maradni, ezért egy gyors kamralátogatás után már össze is állt a kép: batátás, cukkinis, lilahagymás zöldségragu, tej és tojásmentes palacsintatészta durumlisztből, vegán tejföl és sajt.
Batátás raguval töltött vegán tepsis palacsinta
Hozzávalók:
A raguhoz:
- egy közepes batáta
- kevesebb cukkini
- három fej lilahagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1,5 deci fehérbor
- só
- bors
- római kömény
- őrölt paprika
A palacsintához:
- 40 dekagramm durumliszt
- rizstej
- szóda
- 2 evőkanál olaj
- csipet só
- vegatejföl és vegasajt a palacsinták tetejére
Elkészítés:
Először a ragut készítjük el, mert ki kell hűlnie, úgy könnyebb tölteni. A lilahagymát tesszük először a tepsibe, kissé megfonnyasztjuk, majd mehet rá az apróra vágott batáta. Én ilyenkor már sózom, hogy engedjen a zöldség egy kis levet, de ha már kezd leragadni, akkor felöntjük egy deci fehérborral (rizligzilváni Balatonfüred-Csopak borvidékről) és lefedve pároljuk, befűszerezzük, mehet bele az őrölt paprika is.
Mikor a zöldségek megpuhultak, beleteszem az apróra vágott vagy reszelt fokhagymát és beállítjuk a ragu sűrűséget, ha kell, öntünk hozzá fél deci bort vagy vizet, majd lisztszórással sűrítjük (a ragu tetejére a kezünkből óvatosan rászitálunk némi lisztet, hagyjuk kicsit főni, majd körkörös mozdulattal a szószba keverjük).
Félretesszük hűlni és bekeverjük a palacsintatésztát, majd kisütjük. Beleöntöm a tálba lisztet, felöntöm annyi rizstejjel, hogy sűrű masszává tudjam keverni kézzel vagy géppel, majd egy kevés só és olaj megy hozzá. Szódavízzel állítom be a sűrűséget. Fontos, hogy a tojás nélküli palacsintatészta, ha túl híg, akkor leragad. Olajjal vékonyan megkent tepsiben kisütöm a palacsintákat.
A töltésnél a tészták közepére halmozzuk a ragut és szorosan, a végeket lehetőleg behajtva (nekem nem mindig sikerült) tekerjük fel. Én némi reszelt sajtot is szórtam a ragura. Vékonyan olajozzunk ki egy sütőedényt (én kerámiát használtam), tegyük egymás mellé a palacsintákat, hogy érintkezzenek. A tetejüket kenjük meg tejföllel és szórjuk meg a sajttal.
Sütőtől függően 190-200 fokon 20-25 perc alatt rásütjük a palacsintákra a tejfölt és a sajtot. Kivesszük a kész finomságot és 10 perc pihentetés után (aki türelmetlen és nem fél, hogy leégeti a nyelvét az azonnal) tálalhatjuk.
Ha a receptet nem vegán formában készítjük el, akkor természetesen a palacsintatészta lehet hagyományos és a palacsinták tetejét bő tejföllel és edámi vagy trapista sajttal szórhatjuk meg, úgy még szaftosabb lehet a történet záróképe.
