Ha végignézünk a mai karácsonyfákon, számtalan díszféleséget láthatunk rajtuk. Mindenkinek más a tökéletes és a szép. Van, akinek a hosszú évtizedeken át dédelgetett, a nagyszüleitől örökölt díszek mellett jól megférnek a mai kor kedvelt ékességei. Van, aki az éppen aktuális divatot követve egyszínű díszeket használ a dekorálására, és a régi időkből származók nem kapnak már helyet a karácsonyfán.
Egy biztos, napjainkban a kínálat hatalmas, és mindenki kedvére tud válogatni a csillogó-villogó, világító és fényűző pompát sugalló szépségek között. De a szépség relatív, hiszen a természetes is szép, a minden feltűnést kerülő, melegséget adó díszítés.
A régi időkben is így volt, hiszen sok család – mivel a kínálat egészen minimális volt -, az otthon készült kincsekkel tette szebbé a karácsonyfáját. A dísz készítése is egy meghitt program volt, amiben mindenki kivette a részét, és ami a szeretet ünnepére hangolta a szíveket.
Ehető díszek
A családok anyagi helyzetétől függően az ehető és a házilag előállított díszek domináltak egészen a 20. század közepéig. Az alma, a dió, a mogyoró, a házilag sütött sütemény nemcsak a gyerekeknek volt örömet adó ajándék, de könnyen elkészíthető is volt, ami méltó dísze volt a karácsonyfának is.
Kelt tésztából készült figurák, ostya, szaloncukor és habcsók is díszíthette a fát. Az aszalt gyümölcsöket akasztva és füzérként is feltehették a fára. Cérnára fűzve került fel a pattogatott kukorica is. Díszként használták a fák terméseit is az aranyfüsttel befújt diót, mogyorót.
Ha vásárolható volt, szebb karácsonyfadísz is kerülhetett a fára, a család anyagi helyzetétől függően. Ezek nagy becsben voltak tartva, a karácsonyfa ékességei voltak, és generációról generációra öröklődtek.
Mézeskalácsdíszek
A mézeskalács Jézuska, Mária, Szentcsalád, szív, csillag, hold, angyal alakban került a karácsonyfa ágaira. Ezeket általában otthon sütötték.
Porcelándíszek
A karácsonyfák díszei között porcelán darabokkal is lehetett találkozni. Ezek különféle alakokat ábrázoló figurák voltak.
Fából készült díszek
A németországi játékgyártáshoz köthető a különböző fa karácsonyfadíszek megjelenése. Ezek főként a betlehemi jelenet szereplőit ábrázolták.
Papírdíszek
A papírdíszek különféle fajtái kedveltek, hiszen általában könnyen el tudták őket készíteni. Kartonpapír díszek, krepp-papírból készült díszek, képeslapok is kerülhettek a fára. A legelterjedtebb a papírdísz a füzér volt.
A két világháború között élte a virágkorát a kartonpapírból készült háromdimenziós díszek, amik főként templomot és csillagot ábrázoltak.
Csillagszóró és gyertya
Az 1930-as években a csillagszórók és a gyertyák szikrázó fénye is az ünnep hangulatát emelte.
Műanyagdíszek
Főként a második világháborút követően kezdtek terjedni a műanyagdíszek. A 20. század második felétől egyre nagyobb változatosságban készültek műanyagdíszek.
Üvegdíszek
Nemesi és polgári körökben eredetileg az üvegdíszek voltak a legelterjedtebbek. Az 1840-es évektől különféle formákban is kaphatósak voltak.
Különleges díszek
A család lehetőségétől, kreativitásától, a helyi hagyományoktól függően mindenféle dísz felkerülhetett a fára, így piros-fehér-zöld szalaggal átkötött rozmaringágak, fokhagymafejek éksítették a karácsonyfákat. Egy időben elterjedt szokás volt, hogy az ajándékba szánt játéktárgyakat is felfüggesztették a fára.
