A balatoni büfék kínálatából kihagyhatatlan a hekk, ezért aztán sokan hitték azt, hogy igazi balatoni halról van szó. Ez azonban abszolút nincs így, annyira nem, hogy édes vízben meg sem élne ez a halfajta.
Hogy került a Balaton partjára a hekk?
Számos halfaj él a magyar vizekben, hazánkban pedig nem túl magas a halfogyasztás, ezért aztán nagyjából ki is szolgálhatná a kínálat a keresletet. A hatvanas-hetvenes években viszont túlzásba vitték az exportot, Magyarországon pedig emiatt halhiány alakult ki. Különleges élőhal-szállító vasúti kocsikban utazott a magyar hal – Ausztriába, az NDK-ba, Nyugat-Németországba és más nyugat-európai országokba. Azzal szembesültek az illetékesek, hogy bármennyi halat szállítanak ki, nem tud elég lenni – írja az Economx.
Emiatt kezdtek el behozni hekket is, amit ízletessége, kedvezőbb ára miatt hamar megkedveltek itthon is. Könnyen elkészíthető és fogyasztható, egészséges és a gyerekek is bátrabban ehetik a szálkamentessége miatt.
Ronda, de finom
Talán jobb, ha nem látjuk a büfék pultjában a hal fejét is, az éles fogazatával nem kifejezetten “szép” látvány. Szerencsére, a hal húsának íze kárpótol ezért.
Akár a 10 kilót is elérheti a súlya, hozzánk viszont főként a kisebb, néhány 10 dekás példányok érkeznek.
Éjszaka halásszák Argentínában, ilyenkor jönnek a felszín közelébe az Atlanti-óceánban, hogy kis halakra vadásszanak, egyébként kétszáz méter mélyen is úszkálnak. Argentína mellett Chilében, Peruban, a Skandináv-félszigetnél, Izlandon és egyes észak-afrikai partoknál is halásszák.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
