Nem a véletlen műve, hogy a kenyerek teteje sohasem teljesen sima, mindig van rajta néhány vágás, ami igaz nemcsak a kézműves, hanem a bolti kenyerekre is, írja a Street Kitchen.
A cikk szerint a kenyér tetejének bevágása gyönyörű díszítési lehetőség, manapság divat például szép búzakalászokat és virágokat metszeni a cipók tetejére. De a díszítésnek ennél praktikusabb oka is van:
Mint írják, ha nem vágnák be a kenyeret, akkor a hő ott távozna, ahol éppen tud, így összevissza repedne a kenyér teteje. A bevágással azonban szabályozni lehet a gőz útját. Sütés közben a kenyér héja keményedik meg legelőször, mintegy magába zárja a kenyér belsejét, és ha ez a kemény réteg átjárhatatlan, akkor a kenyér bereped.
A kenyérnek ráadásul még emelkednie, nőnie kell sütés közben. Ha nincs bevágva, akkor nyilván ott nő majd a tészta, ahol tud, ezáltal egyenetlen lesz a kenyér felülete. A bevágásokkal a növekedés irányát is szabályozni tudják a pékek: azaz hogy inkább ducibb, vagy inkább hosszúkásabb legyen a kenyér, teszik hozzá.
A Street Kitchen szerint egyébként annak idején még más okok is álltak a kenyér tetejének bevágása mögött. A kenyér Európában mindig is a legfontosabb tápláléknak számított, miközben presztízsértékkel bírt. Hiszen kemencéje csak a leggazdagabbnak volt, a nép nagy része maximum közösségi kemencékben tudta kisütni a kenyerét. Ez esetben azonban a kenyeret nem ártott megjelölni valahogy, hogy az ember tudja, melyik az övé. Ezt a célt is remekül szolgálta a kenyér tetején ejtett bemetszés vagy esetleg monogram.
